Tegnap végre nem dolgoztam csak kedvtelésből filmeztem és fotóztam a hóesést. Kicsit bánom, hogy nem húztam fel a téli túrabakancsom és indultam jobban neki. Viszont annyira fáradt vagyok még most is, hogy nincs bennem akkora lendület, mint szokott. Nem mindig tudom, hogyan kell jól csinálni az életet. Sokszor érzem ezt húzd meg erezd meg dolgot. Egyszer azt érzem, hogy még mennyi mindent akarok csinálni, kipróbálni aztán azt érzem, hogy bőven elég az, ami most is van. Van listám, amit folyamatosan bővítek, ezen például olyan szerepel, hogy jelmeztervezés. Tök jól jönne, ha egy kisebb produkcióhoz le tudnám gyártani a jelmezt.
Van a listámon szövés és textiltervezés is, illetve szívesen megtanulnék kisebb bútorokat kárpitozni. Mondjuk egy széket vagy egy fotelt áthúzni. Aztán játéktervezés és a játékkészítés is érdekel. Ez már nagyon régóta téma nálam, mert nehezen találok olyan játékokat, amiket szépnek találok. Aztán a nemezelés is tetszik, mint technika és ott vannak a sújtásos ékszerek is. Meg még egy csomó minden, amiről nem is tudok, de majd idővel rákerül a listámra.
Elsőnek viszont textiljátékokat szeretnék csinálni már. Végre eljutni ide, hogy van idő ezzel is foglalkozni, mert ötletem az van bőven. Minimum két év műhelymunkára bekészített ötletem van. Most semmit nem tudok belőle mutatni, mert ugye nem találok időt rá. Csak én küzdök folyamatos időhiánnyal vagy ti is? Miért van ez? Miért van így, miért nincs idő semmire? Ha már nem a kútról kell felhúzni a vizet és petróleummal világítani este, hanem van nagyon sok kényelmi funkció vajon miért nincs idő semmire?
Itt van pár fotó, amit magamnak csináltam, ez is valami.
Itt van pár fotó, amit magamnak csináltam, ez is valami.
Szuper képek és a blog is de szép! Te hogy tudod ilyen ügyesen és gyorsan változtatni a kinézetét? Mindig az egyik legszebb blog a tiéd. Én inkább hozzá sem merek nyúlni az enyém kinézetéhez, arról már nem is beszélve hogy azt sem tudom megoldani hogy mobilon ugyanaz legyen a dizájn mint desktopon 😭
VálaszTörlésKöszi! :) Egy picit értek hozzá, tanultam egy kis webdizájnt is, de ugye a vágás és mindenféle vizuális tartalomkészítés miatt is kell tudnom ezt-azt, meg jó, ha látom mi a szép. Amúgy nem olyan bonyolult ez csak egyszer kellene megmutatnom és már te is tudnád.
TörlésSzerintem valaki megeszi az időt. Én is úgy érzem, hogy nem érek rá semmire, pedig alig csinálok valamit. :(
VálaszTörlésSzépek a havas fotók.🤍
Tényleg az időfaLÓ eheti meg az időt! :D
TörlésKöszi a fotókért, nekem hálás téma. :)
Jaj de nagyon egyetértek az időhiánnyal, pedig még gyerekem sincs. Egyrészt amennyire hallom mostanában innen-onnan, régen nem dolgoztak ennyit az emberek, pl amikor még a kútról kellett felhozni a vizet. Megnyomták a munkát nyáron, esetleg tavasztól-őszig, télen meg jóval visszább vettek, mert nem is nagyon volt más lehetőség. Most a heti 40 óra számít normálisnak, már-már kevésnek, mert mindig lesz valaki, aki jön a heti 60-70 órával, de én igenis azt mondom, a heti 40 sem élet. Napi 11 órát (!!) munkával és a munkahelyhez való odajutással töltök el. Az életem nagy része elmegy, persze, hogy a mi generációnk már kb "lázad" ez ellen, mert teljesen egyetértek. Heti 4 nap munka - 3 pihenőnap, vagy napi 4-5 óra munka bőven elég lenne, hogy még lehessen élni is mellette. Amellett, hogy a heti 40-t is soknak gondolom, nem csak azzal van a gond, hanem a munka mennyiségével is, azaz annyira lefárasztja az embert, hogy utána tényleg már csak pihenne. Legalábbis én ezt érzem, és tök függetlenül attól, hogy sokan tényleg ennél többet dolgoznak. És hol van még a főzés, a takarítás ettől...
VálaszTörlésAmíg bejárós voltam addig nekem is 10-12 óra elment a napomból és én is úgy éreztem másról sem szól az életem, minthogy vagy bent vagyok vagy otthon próbálok magamhoz térni. Aztán huszonévesen meg volt 14 nap szabim egész évre. Gondolom ismerős...
TörlésNekem ott telt be a pohár, amikor nőgyógyászhoz akartam elmenni 1 órával előbb és el kellett kérnem magam a férfi főnökömtől. Heti többször túlóráztam, mindig ott voltam az irodában, hazavittem a laptopot ha kellett és még dolgoztam kifulladásig. Viszont még ez sem volt elég, hogy a főnök csávó neki ne álljon faggatózni, hogy hova és miért akarok elmenni. Na itt lett elegem, hogy basszus nem ezért élek és dolgozom, hogy mint egy ovisnak el kelljen kérnie magát a óvóbácsitól. Hogy ennyire azért vagyok felnőtt, hogy meghozzak ilyen döntéseket, hogy aznap én bizony orvoshoz megyek és csá.
Másnap már azon agyaltam hogyan szálljak ki ebből a mókuskerékből, kellett pár év mire sikerült teljesen. Most más mókuskereket tekerek, itt sincs kevesebb munkaidő, sőt, viszont bármikor meghozhatom azt a döntést, hogy oda megyek ahova akarok és akkor amikor akarom. Ez az egyik jó dolog abban, hogy magamnak dolgozom viszont van számtalan nagyon rossz is benne. :D
Tényleg próbálnék kevesebbet dolgozni, de nem tudom, hogyan lehetne, de amint rájövök megmondom. :D
A cica arckifejezése a hóban, az utolsó képen :D
VálaszTörlésKéne egy gondolatbuborék a feje fölé! ;)
Zsófia
Hát igen és ma sem volt se neki se a másik cicának őszinte a mosolya a reggeli -7 fokban. :D Pedig ilyenkor bemehetnek a szuterénbe vagy egy kicsit beengedem őket a konyhába, de annyira kinti macskák, hogy maximum 1-2 órát tudnak bent tölteni és már ki akarnak menni.
TörlésJaj de cuki a cicás. :D Amúgy a kert olyan, mint a mesében.
VálaszTörlés