Botanikus medálok első kör

Megmutatom, hogy csináltam pár medált. A virágok a kertünkből vannak. Még tökéletesítenem kell a technikát, ezek "csak" a prototípusok. Ebből az első körből sokat tanultam, de hát még sosem csináltam ilyet, nem is nagyon láttam másnál, hogy foglalkozik ezzel. Öko alapanyagot is nagyon sokáig vadásztam a neten, de végül meglett. A lányoknak nagyon tetszik, választottak már maguknak, anyukám is lecsapott egyre és az egyik volt kolléganőm is. Szóval még fogok csinálni, mondjuk magamnak is. :) 

Fény

Délután végre meghozta a futár a kerti lámpákat. Már jó rég rendeltem őket, kicsit alább is hagyott a lelkesedésem mindaddig amíg ki nem bontottam a csomagot. Nagyon szépek, a lányok is meg voltak elégedve vele. Arra kellett ügyelnem, hogy míg összeszerelem őket ne hordozzák szét az alkatrészeket. Most "tölt" a lámpa, szerintem ma még nem fognak világítani, túl későn raktam össze őket. 

Rendeltem a kerti kis babaházukra is égősort, de azt addig nem szerelem fel ameddig Pé és a srácok (mint valami zenekar név) meg nem szerelik. Kábé 120 centis lábakon áll a babaház és kezd megsüllyedni az egyik oldala, meg a hangyák szétzabálták már a lábak egy részt, ezért azt találta ki a statikai csapat, hogy alágerendázzák és próbálják kiegyenesíteni is. Ilyenkor amúgy jó, hogy Pé egy focicsapatban játszik, mert ehhez azért kell nettó 8-10 férfi szerintem. Mivel a ház raklapokból áll, ezért van súlya. Én mondjuk jobban örülnék neki, ha nem lennének lábai és le lenne téve a földre, de arra azt a választ kaptam, hogy akkor teljesen szét kellene szerelni és megint össze. Mondjuk engem ez nem zavarna, de le lettem szavazva, hogy az túl sok munka. Ha esetleg a nagy alágerendázás közben nem esik darabokra a kis ház, akkor le fogom festeni, hogy kibírjon még legalább 5 évet. 

Idén több tervem már nincs a kerttel már csak a vadcitrom fának kellene megérkeznie. 

Legalább ne lenne ilyen durva meleg

Három gyerekem lett, ebből az egyik minden mozdulatnál üvöltött. Pé tegnap az egyik gyakorlatnál úgy maradt. Nem is tudtam róla, ott hevert a konditerem padlóján. Pedig le-le szoktam azért nézegetni, hogy minden rendben van-e vele, erre pont tegnap nem néztem le, mert még az edzés elején sikerült lesérülnie. Aztán valahogy felmászott a kondiból. Szóval kemény volt a tegnapi nap. Pé ki kellett szolgálni, de ez nem is esett nehezemre, inkább az volt nagyon rossz, hogy a nagy és életerős férjem mozdulni sem bírt. Ma reggel 6-7-ig az volt a program, hogy lábra állítsam. Mindketten rendesen leizzadtunk. Én amúgy emeltem volna, de minden mozdulat fájt neki. 

Azóta volt kezelésen. Volt ott minden, szuri, valami elektromos terápia, masszázs, denevérpad. A terapeuta próbálta visszarántani a becsípődést, de még nem sikerült neki, de Pé azért már kisimultabb arccal jött haza. 

Én meg állandóan rohangálok. Gyerekeket ellátni, Pé segíteni, háztartást is próbálom fél kézzel vezetni, kertet életben tartani, közben ez a meleg sokat kivesz belőlem. Nem az én évszakom a nyár továbbra sem. A diétát is szigorúan tartom, számolom az összes falatot, 3 óránként eszem, mint a kisbabák, heti háromszor edzem és csodálatosan tünetmentes ir-es lettem megint csak ez nagyon sok melóval jár. Kellene már pihennem is kicsit. Hiába lakunk együtt a szüleimmel, nekem annyi dolgom van és sosincs az, hogy elviszi valaki a gyerekeket 1 napra akár. Mindent úgy csinálok, hogy itt a két gyerek. Tegnap esti fürdetés például úgy zajlott, hogy a lányok pancsoltak a kádban én meg ott pucoltam a krumplit a fürdőszoba padlóján ülve.

Viszont úgy néz ki legalább lesz még mit enni a kertből, nő a cukkini az uborka és a paradicsomok is. Paprika is van. Továbbra is rohadjon meg az összes szúnyog, mert most pont ki tudnék menni kertezni és ki is fogok, de be kell öltöznöm védőruhába, mert megesznek ezek a dögök.

Nyár

Amióta nem társasházban, hanem kertes házban lakunk újra szeretem a nyarakat. Főleg, hogy  a kertben pár fa már megnőtt akkorára, hogy hűs árnyékot ad. A kedvencem a lányok hintájánál lévő diófa. Hibátlan, magyar vidéki idill van alatta. Azt is szeretem, hogy bármikor kimegyek a kertbe van mit csipegetni. Egy kis epret, ribizlit, meggyet, málnát.... Imádom hogy nem kell feszt strandra menni, mert van medencénk. Mostanában azon gondolkozom, hogy egy kerti zuhanyt is kellene csinálni.

A lányoknak a teraszon létesítettem egy kismedencét is, amit már szerintem meséltem és ma beüzemeltem a párakaput is. Olyan a terasz, mint egy mini strand. Ki-be mászkálnak a lányok, persze minden vizes, de hát nyár van ez ilyen. A nagy medencénk amúgy puha falu és úgy döntöttem kitanulom idén a medence technikát rendesen, mert idővel, valami komolyabb darabba szeretnék beruházni.

A másik nyári projektem az, hogy kivilágítsam a keret. Rendeltem ilyen szép lámpásokat, amit a sövény mellé fogok végig leszúrni. Mivel ezek nincsenek annyira a földhöz közel remélem valamennyire szórják a fényt. Láttam másnál erről fotót és nem tűnt annyira rossznak.

A lányok kerti faházára egy komplett napelemes égősort fogok felcsavarni és majd az évek során gyűjtögetem a mindenféle kerti lámpásokat. Napelemben gondolkodom főleg, mert van áram a kert fedett részén, ott már beüzemeltem színes égősorokat. Már csak az lenne a nagyon jó, hogyha a szúnyogok nem lennének. 

Kert és lakberendezés

A férjem elkészült a zárható homokozóval. Minden használat után le tudjuk zárni így nem koszolódik össze és a macskák, egerek, stb. sem fognak belemászni. Alulról is vakondbiztos ugyanakkor  a szellőzés is meg van oldva. A lányoknak nagyon tetszett. Mostantól jöhet a sarazás! 

Íme a zárt homokozó és itt mögötte jobban látszik a sövényke. Mindössze 65 darab van belőle elültetve. Tavaly nagyon lelkes voltam. :) 

Azon gondolkozom, hogy kintre jó lenne egy kerti zuhanyt is felállítani, hogy a nagy homokozások után még kint a kertben le lehessen csapatni a gyerekeket. Van fúrt kút, szivattyú meg slag, de azért azzal mégsem fürdetem le őket, mint a börtönviselteket.  

Amúgy kaptam én is meglepetést a férjemtől. Vett a teraszra műfüvet. Még tavaly beszéltünk róla, aztán tegnap pont nézegettem a neten, hogy hol és mennyiért lehet venni, de nem mondtam a férjembernek. Erre ma hazajött azzal, hogy vett a teraszra műfüvet. Úgy látszik jól működik köztünk a telepátia. Most nagy királyság kimenni a teraszra mezítláb. Már csak találni kellene valakit, aki végre levakolja a teraszt. Az elődeink hagyták így. Mozgatták a falat és csak a terasz nincs levakolva és lefestve, engem meg nagyon zavar. Idén is voltak már ilyen-olyan kőművesek megnézni és idén is eltűnt mind. Én nem tudom mit csinálunk rosszul. Félek ez a feladat is a férjere marad. Bevállaltam, hogy lefestem, ha ő levakolja. Sárgára szeretném festeni, mert szerintem tök szép lesz, hogy megsüti a nap és a terasz sárgás fénye megvilágítja a nappalit. Azt szerettem volna, hogy túlnyomó részben halványsárgára legyen festve mindenhol a fal, de aztán egy olyan házat vettünk, ahol díszkő meg lambéria van és nem mertem bevállalni elsőre a sárgát. A konyhában a lambéria már le van festve fehérre, ami elég jól néz ki, de a nappaliba még nem és mielőtt nekiesünk ennek is, még végiggondolom, hogy esetleg, hogyan lehetne úgy igazítani a színeket, hogy mégis csak sárgák legyenek a falak. 

De mivel szerintem nem élhetetlenül csúnya a nappalink, most még nincs meg bennem a kellő motiváció, hogy nekiessek és egy teljesen mást hozzak ki belőle. 

Ez egy régebbi kép, most annyi változás van, hogy a két kanapé az ablakoknak háttal van, így pedig szemben van a tévés szekrénnyel. Mikor kerestem a terrakotta szőnyeget, akkor egy lakástextil boltba kiröhögtek, hogy manapság nem divat, höhö ki akar terrakottát? Én meg mondtam, hogy tudom, hogy most a monokróm a divat csakhogy én szerintem az élhetetlen. Vagyis számomra az, depressziós grafit színben meg nyomott kékben nem akarok élni. Amikor késő ősszel vagy télen besüt a nap és megsüti a terrakotta kanapét meg szőnyeget a nap, olyan melegség tölti el a szobát, hogy pár fokkal melegebbnek is érződik. mindjárt. Végül mégis sikerült szőnyeget találnom és mi szeretjük is. 

Régebben én is kipróbáltam pár lakberendezési trendet, de rájöttem, hogy e téren inkább olyat kell alkotni, amiben jó otthon lenni. A divatos lakás a képeken lehet szép csak nem olyan jó benne élni. Na ennyi. Ha valaki lát szép sárga gyerekszőnyeget bárhol, akkor szóljon nekem. Vé szobájában szeretnék egyet lőni. 

Fairy garden

Vagy más néven mesekert, tündérkert. Kinek, hogy tetszik. Ma az itthoni ovis foglalkozás keretében megcsináltuk a saját mesekertünket. Már egy ideje tervezgettem ezt, be is vásároltam hozzá és most jött el a napja az elkészítésnek. A sok kindertojás figura is végre valamire jó lett. Vé szerint a kert gyönyörű és mióta elkészült még nem jött be, kint játszik. A mesekert és a rovarhotel között ingázik. 

A mesekertet a teraszon fogjuk tartani, hogy egy esetleges vihar ne tegyen kárt benne illetve, hogy rossz időben is tudja használni a csipetcsapat. 

Házassági évforduló és a kert

Tegnap volt az 5. házassági évfordulónk, amit méltóképpen meg tudtunk ünnepelni! Na jó csak viccelek. Ezek nem azok az évek, hogy bármit gyerekek nélkül csináljunk. Amúgy sem volt kedvünk elmenni sehova maszkban és különben sem értem ezt az egészet. Tegnap reggel elmentünk a kertészetbe. Szabadtér, nulla ember, két eladó. Már a bejáratnál szóltak, hogy húzzuk fel a maszkokat, mert arról kaptak infót, hogy máshol óriási büntetéseket szabnak ki, ha a vásárlón nincs maszk. Erre este látom, hogy a mit tudom én milyen focimeccsen nem, hogy nincsenek maszkban a szurkolók, hanem egymás hegyén- hátán üvöltöznek és a gólnál ölelgetik egymást. Komolyan az ilyenek miatt jut eszembe, hogy kiköltözünk mi is egy norvég tanyára, aztán sose halljak a világról. 

Visszatérve a házassági évfordulóra azt beszéltük meg a nagyszülőkkel, hogy majd szeretnénk főzni egyet közösen és megnézni itthon egy filmet, ők meg addig felügyeljék a csipet csapatot. Persze a gyerekek a kis érzékelőikkel rögtön megneszelték, hogy valamire készülünk és mindenfélét kitaláltak, amivel ment az idő. Végül főztünk egy vacsorát, ami alatt körülöttünk rohangáltak a gyerekek, majd megnéztünk egy fél filmet, akkor mikor már aludtak. 

Amúgy sem tudtunk volna nagy bulit csapni, mert a férjem dolgozott én meg a kert több részén gyomláltam. Nagyjából 3 órán keresztül szerintem csak gyomláltam és nincs nagy kertünk... No mindegy, hoztam képeket az éppen éledező kicsi konyhakertről. 

Mivel nincs nagy helyem, ezért a koncepció az, hogy némi saláta és leves alapanyagot megtermeljek. Őrület ilyen kis helyen mennyi minden elfér. Az első sorban vannak fejes saláták, paprikát, chili paprikák és sok-sok fűszer. Utána következik a folyton termő eper, aminek az egyik oldalán petrezselyem, a másik oldalán répa van. Rögtön utána következik két cukkini, ami még most viszonylag kicsi, de ez óriásira  fog megnőni. Aztán jön megint egy kis répa, karalábé, jégcsapretek, hagyma, borsó és arra a megdöntött rácsos kerítésre az uborka kezd felfutni. Mellette a dézsában is uborka van. 

Ez tényleg nagyon kevés kis borsó. Csak azért ültettük, mert Vé nagyon szeretett volna februárban valamit ültetni. Amúgy azóta csíráztattam és kiültettem azokat is, szóval folyton van utánpótlás, de jövőre nem fogok borsóval vesződni. 

Ezek a már említett fűszerek és a paprikák, de van itt pár fejes saláta és fokhagyma is. 

Ez meg még ehhez a részhez tartozik. A bab elkezdett felfutni. A babtól balra van ültetve egy sor, másodvetésű spenót. Utána egy sor mángold és mellette még egy sor lila hagyma. Tudom még nem sok látszik, de remélem később szebb fotót tudok csinálni és nem zabálják le a csigák vagy a vakond... 

Ez itt pedig a két magas ágyás. Ilyen-olyan salik, koktélparadicsom, sima paradicsom és lugas paradicsom is van itt, aminek majd kell vennem egy rácsot. Ugyanitt hagymák is elvannak rejtve. 

Nemsokára lehet levendulást is szüretelni. Évről-évre egyre több van és sosem tudom mit kezdjek ennyi levendulával úgyhogy most az egyik barátnőm átjön szedni magának.

Felirat hozzáadása

Itt is van némi levendula és mindenhol, minden levendula környékén jó pár rózsa is. Ebből itt még csak egy látszik, a többi még nem alakulóban van.