Ma gondoltam egyet és a konyhát is átvarázsoltam karácsonyi köntösbe. Két - szerencsére ugyanolyan színű - asztalunk van. Ez teljesen véletlenül alakult így, mármint, hogy költözéskor kaptunk egy asztalt ajándékba és az pont színben passzolt a mi asztalunkhoz. Nagyon szép, nagyon szeretem, azon szoktam varrni és általában az étkező rész egyik sarkában áll. Ilyenkor karácsonykor egymás mellé teszem a két asztalt, így akár nyolcan is kényelmesen elférünk. Vágytam egy igazi nagy, 8 személyes asztalra, de így meg is van és most már belátom nem kell arra vágynom, mert ez a két asztal már nagyon a szívemhez nőtt, nem is tudnék megválni tőlük, akkor meg hová tenném őket? A jövőévi tervem, amit már el is kezdtem idén októberben, hogy szellősebbé tegyem a házat és ebben nem segít, ha még több bútort vásárolok.
Ez egy régebbi kép, de most is így néz ki és most is a kék futó van fent, mert még nem vettem karácsonyi anyagot. Talán idén sikerül találnom valami szépet és még meg is varrom, de ha nem, akkor így marad, ezen nem tudok aggódni.
Ma megejtettem egy komolyabb bevásárlást. A karácsonyfánk már múlthét óta feldíszítve áll és azért is ugrottam ma neki a konyhának is, mert ez is egy elég nagy munka - mindent átpakolni, szobanövényeknek helyet találni, kitakarítani, satöbbi - és kering nálunk egy betegség. Én még nem kaptam el, de ha levesz a lábamról, akkor se maradjon el az ünnepi pompa. Mert én azt vallom, hogy amíg van gyerek a háznál, addig komolyan kell venni a karácsonyt. Az előkészületeket, a varázst és persze számít az ajándék is, de hosszútávon mégsem az ajándékok fognak megmaradni az emlékezetben, hanem a hangulat. Ezért is szeretek előre készülni és ezért sem szeretem, ha lemarad bármi. Két évvel ezelőtt nem jól osztottam be az időm, kicsit nehézkesen is indult a karácsony, de tanultam abból a hibából és ha lehet inkább előbb legyen minden kész, mint túl későn vagy ne is legyen. Idén az adventet is komolyabban veszem, azonkívül, hogy minden nap töltöm fel az adventi naptárakat kis apróságokkal, a hétvégékén eljárunk vásárba, koncertre, kézműveskedvünk.
Azt hiszem már senki sem marad ajándék nélkül sem. Vettem hasznos és haszontalan dolgokat is, de a haszontalan néha izgibb, mert ugyan ki hagyna ott egy akciós, 890 Ft-os, teleszkópos, műkéz hátvakarót? A Papi ennek úgy fog örülni, mint semminek! Halloweenkor is jó kis dekoráció lesz. A lányoknak is sok szép ajándéka van és nem költöttünk el egy vagyont. Nem is értem, hogyan történt. Nem akarom felsorolni az összes ajándékot csak egy szösszenetet megmutatok.
Láttátok a Wonder című filmet? Nagyon szeretem, kedves film. Amikor először megláttam a kisfiú szobáját a filmben, rögtön az ugrott be, hogy de jó lenne, ha valamelyik gyerekem egyszer ilyesmit akarna, úgy megcsinálnám neki.
A Kicsi most nagyon odavan az űrlényekért és égitestekért. Főleg a holdat és a csillagokat szereti, ezért pár könyvet beszereztem ebben a témában és az Ikeában is most ilyen témájú cuccokat lehetett venni. Már az űrlényes plüssök megvannak, ezért mindenféle lakástextilt kap hozzá, hogy a szobája teljesen fel legyen dobva.
A karácsonyi menü szentestére pedig már meg van rendelve mindenki szájíze szerint, illetve a férjem csinál töltött paprikát. Ő azt szereti, neki az ünnepi menü része, ezért nálunk karácsonykor mindig van töltött paprika. A többi napon főzni fogunk valamit attól függően ki, mit fog kívánni. A Kicsi és én képesek vagyunk heti 3-5 alkalommal is halat enni, de a Nagy és a férjem nem szeretik a halat, ezért majd mindig improvizálunk. Sütivel pedig úgy állunk, hogy anyukám mézeskalácsot akar sütni a lányokkal, én valami linzerest fogok és lehet valami torta szerűt is összedobok, de az biztos, hogy lesz mandulakrémes croissant. Ez egy nagyon jó dolog, a Náray francia sütis könyvéből tanultam és bizony tovább lehet gondolni. Nem fogom leírni az egész receptet, de a lényege az, hogy el kell menni venni vajas croissant és hagyni állni 1-2 napig. Tehát ne legyen friss, ez a lényeg. Ehhez pedig lehet csinálni mandulakrémet, de akár pisztácia krém is lehet vagy csoki, vanília és kell csinálni egy cukor szirupot. Ami tényleg nagyon jót tesz neki, hogy megszórjuk a krémhez illő maggal. Tehát a vajas croissant ketté kell óvatosan vágni, pont annyira, hogy ne váljon tényleg ketté és meg kell kenni a sziruppal, meg kell tölteni a fent említett krémek egyikével, megszórni a maggal és 7-8 percre a sütőbe sütni. Álom, komolyan ez egy álom. A Náray könyvében mandulakrémes van, az az eredeti. Ha van sütis könyv, ami megéri, akkor az a Nárayé. Mielőtt megkérdeznétek igen, karácsonykor még én is fogok nagyon mértékkel sütit enni bár rendesen el vagyok szokva a cukortól. A linzert nem hiszem, hogy megeszem, de a mandulakrémes croissant naná, hogy megkóstolom. Aki evett már olyat, az tudja miről beszélek. A francia sütik azért tudnak valamit. Már megtanultam, hogy nagyon nagy ünnepeken nem kell külön problémát okozni senkinek, mert érzékeny nem vagyok semmire és a lányoknak is fontos, hogy legyenek ilyen általános programok velem mint a süti sütés. Nem ezen az egy sütin fog múlni az életem és így mindenki boldog lesz.
No, pontjó, hogy olvastalak, a lányomnak szeretnék még egy szakácskönyvet venni, talán meg is nézem a Náray-félét. Ha elfogadsz egy ötletet - én évek óta ilyen barna csomagolópapírt használok legtöbbször - azt hiszem, a Kik-ben vagy Pepcoban szoktam venni, jó áron van, és a többihez képest jóval több méter van egy tekercsben, szóval nagyon megéri (a sütőpapírra még nem gondoltam csomagolóként :), viszont a fehér sütőpapírt épp a napokban használtam pauszpapír helyett, egészen jól bevált.) Erre lehet rajzolni, fehér vagy fekete filccel - ha rámkeresel Pinteresten, pont mentettem le ilyesmit is - , díszítheted matricákkal, én spec általában raffiát használok hozzá kötözőnek, és valami fa vagy egyéb természetes díszt plusszban.
VálaszTörlésA karácsony(i hangulat) amúgy bennünk születik :), és bár a gyerekek léte nagyonsokszorosára emeli, de én azt hiszem, van, akinél megvan, és van, akinél nem, vagy nem annyira. Én csodaváró vagyok, bármennyire is fáradt vagyok - mint most - és néha a fenébe kívánom az egészet, annnnnyira tudok készülni, hogy csuda. Advent elején egyedül voltam, de akkor is kitettem sokmindent, aztán még apránként ezt-azt, és néha csak úgy megálltam, és jó volt "így lenni". Úgyhogy most is egy hatalmas "mosoly" vagyok, pedig gond ezeregy van, és nagyon fáradt az a mosoly :D, ez tény...
Most nem volt a Pepcoban ilyen csomagoló papír, le van rabolva minden. Pausz papírom nekem is van egy tonna, duplán csomagolva még az is jó ötlet és van mindenféle nyomdám, majd azzal gondoltam, hogy dekorálok.
TörlésAz mondjuk jó, ha magadért is ünnepelsz. Annyian mondják, hogy "oh, hát magam / magunk miatt nem veszek fát, teszek ki koszorút, díszítek". Nekem ez kicsit szomorú, mert magunkat is kell szeretni.