A Tea Útja

Sosem voltam egy nagy teás, de rászoktam, mert megláttam benne egy óriási lehetőséget. Többek között azt, hogy élettanilag nagyon hasznos és ezt ki kell használni, illetve mert a teázásban szerintem az egyik legjobb rész az a szertartás amivel elkészítem őket. Mielőtt újfajta teának valót veszek, mindig utána nézek mit tud, mire jó, mikor és miért érdemes használni és hogyan lehet elkészíteni. Ehhez nyitottam egy teázás receptfüzetet, abba írom bele az információkat. Tudom, hogy a neten minden fent van, de van annak egy bája, hogy lett teás receptfüzetem. Mindig szálas teákat veszek. A filteres is praktikus bizonyos helyzetekben, de én jobban szeretem a boszorkánykonyhámban a magam ízlése és víziója szerint összeállítani az aznapi teákat. A szálas teáimat a konyhaszekrény tetején, üvegekbe tárolom és már egészen szép gyűjteményem van, ráadásul jól is néz ki. 

Itt van az egyik nagy kedvencem a hibiszkusz tea, amit nagyon szeretek, de olyan savas, hogy óvatosan adagoltam mindig is, viszont rájöttem, hogy hogyan lehet máshogy is belecsempészni a napjaimba. Úgy szoktam csinálni, hogy leforrázok egy adagot és kiáztatom a kis teakészítő csészémben. Így "tisztán" nem iszom meg, hanem mint a málnaszörpöt úgy alkalmazom. A pohár aljába mehet egy kis hibiszkusztea és azt felhúzom vízzel. Mikor ráunok a vízre, akkor ez egy nagyon jó alternatíva. 

Ezt a lefőzött teavizet előszeretettel használom párolásra is. Például mikor csinálok lila hagymás-fokhagymás-édesburgonyát serpenyőben, olíván, akkor alá szoktam önteni pár kanállal a hibiszkusz teából és fedő alatt párolom pár percig az édesburgonyát. Pont jó íze lesz, enyhe, nem tolakodó gyümölcsös ízt ad és mivel télen drága az áfonya, amit szoktam tenni sokszor az édesburgonya mellé, ezért jó lesz hozzá a hibiszkusztea is. El is kezdtem kísérletezni ezzel a teában való párolással és van ehhez egy klasszikus fém pároló edényem meg egy pároló gépem is, de úgy gondolom lassan be kellene szerezni egy bambusz párolót. El tudom képzelni, hogy az sokkal másabb ízhatásra képes. 

Eddig főleg halat pároltam és különféle ízeket kevertem ki hozzá. Hol gyömbéres zöld teában, hol roobios teában, hol erdei gyümölcsöt teában pároltam a halakat. Kicsit talán rá kell kell érezni, melyik halhoz mi jó, de nagyon is megéri a kísérletezést. 

Szerintem még nagyon kezdő vagyok a teázás világában, de majd ebbe is belejövök. Szeretnék venni magamnak majd egy japán/kínai teaszertartáshoz való készletet és belemélyedni a teázásba, mert ahogy mondtam nem csak az íze és a hatás miatt érzem jónak, hanem erősen érzem a jótékony lélektani hatását. Nekem jó ideje az a véleményem, hogy el vagyunk távolodva az igazi élettől, nem érezzük, nem élvezzük kellően vagy inkább nem jól élvezzük. Teljesen felesleges dolgokkal vagyunk elfoglalva és nem látjuk az egyszerű, természet adta lehetőségeket. Egy teaszertartás szerintem nagyon menő dolog főleg, hogyha más engedi, hogy bevond ebbe és lesz egy közös élményetek. Azt nem mondom, hogy mostanában el tudok menni megtanulni a teaszertartás fortélyait, de itt van nekem jó barátom az internet és onnan ellesek dolgokat. Talán nem is a precizitás a fontos, hiszen nem vagyok japán, de már maga az a tény, hogy szertartást csinálsz belőle úgy látom érdekes, mert a barátnőim mind feliratkoztak teázni hozzám. Aztán még az is lehet, hogy angol öregasszony leszek a végére és minden délutánra jut egy kis pletyka a teák mellé. Mind a kettőnek látom értelmét. 

Meséljetek nekem, hogyha nagy teások vagytok, minden információnak örülök.