Új év, új dolgok

Kimchi - Nagyon régóta tervezem, hogy én is csinálok kimchit itthonra, hogy állandóan legyen. Számtalan videót megnéztem a témában és kiderült, ahány ház, annyi kimchi, de azért van egy kvázi alaprecept. Ezek alapján összeraktam az első kimchimet és azt kell mondjam, hogy őrületesen jó és soha többé nem akarok kimchi nélkül élni. Amibe csak lehet pakolom bele a kimchit, de van, hogy csak önmagában, "nasiként" eszem belőle. Ilyen még nálam a fermentált zöldség is, ezért most már két konyhai hobbim van, a fermentálás és a kimchi. 

Hűtött basmati rizs kimchivel dúsított végtelen sok idényzöldséggel és egy kis tőkehal.  

Kötés - Tudtam eddig is kötni vagyis haha és sicc! Azt hittem kötni is tudok nem csak horgolni, de amikor tavaly év végén előkotortam a pár meglévő kötőtűmet és nekiláttam, azonnal kiderült, hogy jó nagyot gondoltam én magamról, mert az  túlzás, hogy tudok. Meglepő volt, hogy a szemeket tök simán felszedtem, de ami onnantól jött az nem volt túl biztató. Meglátásom szerint sokkal nehezebb kötni, mint horgolni és azt hiszem, ezért is győzött anno a horgolás. Viszont nagyon tetszenek a kötött dolgok, sokkal szebb mintákat lehet csinálni velük, mint a horgolással (szerintem) és tudom, hogy az ipari kötőgép megköti a pulóvert, de én is akarok olyan ügyes lenni, mint az ipari kötőgép. Így történt, hogy a kezdeti bénázás után teljesen rákaptam a kötésre, hetek óta, minden nap kötök. Viszont még sok-sok sálat kell megkötnöm, mindenféle módon, hogy egyszer beleinvesztáljak egy pulóverbe. Nagyon drágák már a kézimunkás hobbik, ezért jól meg kell gondolni mennyit költök rá. Persze ezerféle fonalat tudnék venni, de próbálom magamat kordában tartani és most inkább azon vagyok, hogy a kezdeti lendület jó része maradjon meg és ne veszítsem el a motivációm. Ha megmarad a tempó és a motiváció, akkor majd megjutalmazom magam új fonalakkal. 

Flylady - Elkezdtem az egész életemet újra berendszerezni, mert ez tűnik a legtarthatóbb módszernek. Annyi mindennel kell zsonglőrködni, hogy ez nekem most megnyugtató. Így legalább amikor a konyhát takarítom, akkor nem azon agyalok, hogy a fürdőt, a gyerekszobákat, stb kellene rendbe rakni, mert tudom, hogy annak is megvan a megszabott napja. Ezt a módszert használom az élet többi részére. Nem csak azt osztom be melyik nap hol takarítok, mikor mosok, hanem azt is, hogy mikor sportolok és mennyi időt, mert amúgy hajlamos vagyok elhúzni az időt, meg össze-vissza lemenni ugrálni és ezzel megy az idő. Szóval mindent is berendszerezek, pipálgatom a napi listákat és nem koncentrálok csak az adott napra. 

Offline élet / csend - Van egy falióránk a konyhában, ami ketyeg. Gyerekkoromban is volt ketyegő falióránk, sőt inga óránk is volt barométerrel és ezeket én mindig is szerettem, mert megnyugtattak. Mostanában, ha kötök, akkor lekapcsolok mindent és kötés közben hallgatom a falióra ketyegését. Ilyenkor teljesen lelassul a világ olyan, mintha visszarepülnék az időben, amikor még nem volt internet, meg AI, meg a sok virtuális személyiség. Elhatároztam, hogy sokkal több időt fogok offline tölteni és amit online töltök azt csak hasznosan töltöm. Elolvasom a blogokat, megírom a blogom, receptvideókat nézek vagy kötést tanulok, megrendelem, amit akarok, de ennyi. Sokszor túl sok információt gyűjtök be, amikre semmi szükségem. 

Már jó ideje be van állítva, hogy este 8-tól a telefonom elnémul és csak a közeli családtagjaim érnek el telefonon, mindenki másnak várnia kell. Ez a funkció nagyon sokat adott az életemhez, mert nyugalmasak lettek az esték. Bele sem gondolok miért nem csipog a telefonom csak nem csipog és jól el is felejtem. Sokkal többet akarok mostantól csendben lenni, mert ez az, ami nagyon hiányzik nekem az életből a nagy csendek. Ugyanide sorolom, hogy minél több valós dolgot szeretnék csinálni. Sajnos úgy érzem már sokszor nem tudunk semminek sem örülni vagy ha igen megy a pózerkedés vele. Őszinte öröm, amihez nem kellenek nézők, őszinte tevékenységek, ami nincs megörökítve 8 kamerával és 30 telefonnal, ez kell nekem. Tudatosan kell már csinálni, mert könnyű elcsábulni és visszasüllyedni a virtuális világba. Amúgy ki lehet próbálni mire gondolok. Csináltam olyat, hogy lekapcsoltam az áramot és azt mondtam a lányoknak, hogy áramszünet van. Ilyenkor viszonylag gyors tempóban változik meg az életünk és találunk vissza egy nyugodtabb élethez. Nyugodtan beszélgetünk, játszunk, olvasunk, valahogy lelassul az idő. Próbáljátok ki. Mikor már túlpörög mindenki idegrendszere, akkor egy hirtelen jött áramszünet ajándék is lehet. Valami ilyen lékört szeretnék nagyrészt itthon. 

Meséljetek nektek van újévi tervetek, új szokásaitok? Tényleg érdekel. Szerintem az újévi fogadalmak sokszor azért is jók, mert igazából személyiségfejlesztőek. Senki sem azt fogadja meg, hogy rosszabb lesz, hanem azt, hogy jobb akar lenni. Jó, hát nem mindig jön össze, de a próbálkozás is az élet része.