Hosszú lesz a gyógyulás

Még mind itthon vagyunk, de már mind jobb színben festünk, főleg a többiek, én kevésbé. Mert közben én is elkaptam a kórt. Nekem csak 38,4 volt a maximum lázam, a család többi tagjának bőven 39 fok fölött is volt, de ahogy lenni szokott cserébe a gyomrom bánta, de annyira, hogy az eddigi nem létező étvágyam még rosszabb lett. Sajnos semmit sem kívánok és ha bármit is eszem utána émelygek. Rájöttem, hogy még a kettővel ezelőtti vírusnál vesztettem el az érdeklődésem az ételek iránt. Nem tudom pontosan mennyit fogytam pont ettől a vírustól, mert nem szoktam magam sűrűn mérni, de a legutolsó mérlegre állásom óta -6 kilónál tartok. Ez mondjuk úgy 2 hónap alatt ugrott le. Most annyira kritikus a helyzet, hogy tartok egy FODMAP időszakot. Aki nem ismeri, annak mondom, hogy ez egy emésztést helyreállító diéta. Már ma reggel ennek megfelelően reggeliztem. Persze nem volt étvágyam, de egy ovis adagot letuszkoltam magamba. Míg ettem jól esett, evés után meg jött egy kritikus 3 perc, hogy akkor lent marad-e vagy sem. Végül sikerült lent tartani és szépen el is múlt az émelygés. Ebédre egy almát sikerült megennem és ittam hozzá kávét, a húsleves pedig halkan gyöngyözik még a konyhában, majd ez lesz a vacsoránk. 

 Mivel semmi erőm, nagy terveim nincsenek erre a hónapra csak annyi, hogy erősödjek. Mert most a napjaim arról szólnak, hogy egyik helyről a másikra fekszem. Persze közben kicsit mosok, pakolgatok, főzögetek, de ezek tényleg kitöltik az egész napom, mert egy teregetést nem tudok pihenés nélkül végigvinni. Az, hogy mikor fogok sportolni? Hát nem is tudom... most a napi sport, hogy kilátogatok a kertbe, elsétálok a végéig és vissza. Kicsit üldögélek a napon és bejövök. Ettől is teljesen elfáradok. Jövőhétig el kell jutnom oda, hogy legalább az oviba meg a suliba el tudjam vinni a lányokat. Jól le lettem harcolva mi? 

Köszönöm mindenkinek, aki írt, keresett vagy csak gondolt rám. Tényleg elég kritikus volt és most újraépítem magam.