Nem tűntem el csak egyszerűen annyi munkám van, hogy őrület. Megkerestek egy sos munkával. Tényleg nagyon szűk a határidő és sok-sok helyre el fog kerülni. Egy napom volt, hogy gondolkodjak rajta és végül elvállaltam. Ez most nem vágás, teljesen más, mondjuk, hogy félig már csináltam ilyet és tanultam is ilyet, de ennyire élesben sosem. Szerencsére bíztak az esztétikai és technikai érzékemben meg, hogy képes leszek tartani a határidőt. Így lettem a projekt dizájnere és a projektvezető egyszerre.
Az elmúlt hetem úgy nézett ki, hogy reggel 7-kor keltem és hajnali 3-ig biztos dolgoztam. Dolgoztam a projekten is, az elvállalt vágnivalókon is és szinte folyamatosan terelgettem a csapatot. Ez teljesen új volt, mert én ugye magányosan dolgozom, esetleg én kapok instrukciókat most meg tőlem várta mindenki a megoldást. Azért ebben is rutint kell szerezni, mert hirtelen nem tudtam mi legyen, aztán valahogy letisztult a kép, felállítottam a tervet és mindenkit hadrendbe hívtam. Irányítottam egész nap, ami nagyon fárasztó. Tényleg 5 percenként csörgött a telefonom, vagy jött egy email, egy kérdés, oldjam meg, válaszoljak, mit tudom én. Hát tényleg lógott a nyelvem.
A kis csapatom nem tudta, hogy az én tervem az volt, hogy úgy megpörgetem a dolgot, hogy jó pár nappal a határidő előtt készen leszünk. Ma mondtam, hogy lehet megnyugodni, mert jól állunk. Persze, biztos lesznek utolsó simítások, de az már mennyivel jobb, hogy nem kapkodva, teljesen idegesen kell csinálni. Azt láttam, hogy az emberek örülnek neki, hogy az elején kivertem belőlük, amit lehet és most majd kényelmesen lehet dolgozgatni az utolsó napokban.
Tegnap már én is leeresztettem, tudtam aludni, ami nagyon kellett. A szemeim még így is brutál karikásak és táskásak, fogytam is, mert nem volt időm enni, aggódni viszont annál több. Azt gondoltam ki, hogy így majd decemberben már nem dolgozom, de közben ránéztem a naptárra és rájöttem, hogy elvállaltam pár dolgot és közben megint bekerültem egy másik nagy projektbe, de ezek már nem lesznek ennyire durva határidővel és talán december 15-től azt tudom mondani, hogy szabadságon vagyok. Most tényleg kidolgozom a belem, de idén mindenki azt kér karácsonyra, amit csak akar. Én azt kérem, hogy legyen egészség, béke, nyugalom és legyen hó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése