Gesztenye és citrom

A férjem izgatottan nyújtott át nekem egy szatyrot. Először azt gondoltam vásárolni volt és biztos hozott valami finomságot, de amikor belenéztem a szatyorba rögtön az jutott eszembe, hogy na ilyen egy kisgyerekes apuka. Mert, hogy egy szatyor gesztenyét hozott. Olyan helyen volt dolgozni, ahol sok gesztenye volt és, hogy őt idézzem; "Mindent összeszedtem!".  A gyerekek nagyon örültek neki, Cinus rögtön úgy érezte, hogy másnap el kell mennie és szednie kell még egy fél zsákkal. Szerencsére egy mellettünk lévő utcában van pár gesztenyefa és ott tudott szedni. A Kicsi pedig ma egész hosszan eljátszott a gesztenyékkel és a plüssökkel. Minden plüss bőven kapott a gesztenyéből, mindenki jóllakott, majd az összes plüssállatka eldőlt teli hassal. Ha majd felnőnek a gyerekek, ezek biztos, hogy rákerülnek arra a listára, amit fejben írok, hogy mi fog hiányozni abból, hogy kisgyerekeim vannak. 

Egy ideje fontolgatom, hogy szeretnék egy gesztenyefát, de a szelíd fajtából, hogy majd ősszel legyen mit megsütni. Után is néztem és azt olvastam róla, hogy minimum 7-10 év mire termőre fordul. Ahogy belegondoltam abba, hogy idén 40 éves leszek és az a fa lehet 50 éves koromba fog először teremni, akkor kicsit elment tőle a kedvem. Azóta többször szembejött velem az a gondolat, hogy az ember fákat nem magának, hanem a gyerekeinek és az unokáinak ültet. A diófa is lassan fordul termőre, de miénken három éve már annyi dió van, hogy nem lehet okom panaszra. Talán mégis veszek egy szelíd gesztenye fát és lesz mit várni. 

A vadcitrom fát is úgy ültettem, hogy ki tudja, talán sosem lesz rajta citrom. Az első években nem történt vele semmi csak kis levelei lettek. Tavaly volt rajta pár virág, de a fagy elvitte. Idén szépen kivirágzott, majd megjelentek rajta az apró, zöld citromok. Nagyon izgatott lettem, de augusztus végéig nem akart sárgulni. Gondoltam jól van ez így is, nekem ez is különleges. Ki gondolta volna, hogy majd szeptemberben kezdenek el besárgulni a citromok. Még nem szüreteltem le őket, kivárok az utolsó pillanatig. Különben is olyan gyönyörű az őszi kertben ez az üde, aranyló sárga szín, hogy nincs is szívem leszedni még. 

Ma délután az eső után egy rövid időre kisütött a nap. Olyan szép, narancsos fényű lett pár percre a kert, hogy azonnal kiszaladtam megnézni mindent. Ez nekem ajándék volt egy nehéz nap után.