Az én "Poké Bowl" tálaim és a kedvenc reggelim

Luna írta, hogy volt egy olyan helyen, ahol poké bowl tálakból lehet választani és, hogy ez milyen szuper kis étel. Erre reflektáltam én, hogy rendszeresen eszem poké tálakat, mert ki lehet maxolni vele a tápanyagok tárházát.

A poké bowl egy hawaii eredetű étel, amely friss, nyers halat (általában tonhalat vagy lazacot) és különböző zöldségeket, rizst, valamint ízesítéseket tartalmaz. A "poke" szó hawaii nyelven apró kockákra vágott halat jelent. Az étel jellemzően egy tálban kerül tálalásra, amiben az összetevők rétegezve vagy szépen elrendezve vannak. A poké bowl azért is szuper, mert tele van jóféle tápanyaggal és igazából nem tart sokáig elkészíteni. Na, de ki tart otthon friss tonhalat nyersen? Nem sokan. A nyers lazacért sem ugrálnak olyan sokan ebben az országban, de ettől még lehet csinálni alternatív tálakat. Ehhez hoztam általam elkészített variációkat. A felhasználási módja és stílusa végtelen, mindenki kreatívkodhat. 

Nekem van már egy bevált módszerem és receptem, ahogy én szeretem. Ázsiai vonalat képvisel. Ez nem szentírás, ahány ház annyi poké bowl. Én ezt az egy fajta metódust kikísérleteztem és szerintem jól működik:

• Mindig basmati rizst használok. A rizst nem megfőzöm, hanem kifőzöm. Tehát, mint a tésztát, bő vízben kifőzöm és amikor már éppen jó - nálam ez az al dente - akkor leöntöm róla a vizet. Így jó pergős lesz és biztos nem főzöm túl. 
• Szeretem beízesíteni a rizst. Kiveszek annyit a kifőzött rizsből amennyit gondolok és ehhez hozzányomok egy kis friss fokhagymát. Egy normál gerezd felét szoktam 130 gramm rizshez adni, de aki ennél több rizst szeretne enni vagy fokhagymásabban szereti nyugodtan nyomja bele az egész gerezdet. A rizst még ezen a ponton meg szoktam öntözni egy kis szójaszósszal, teszek hozzá kimchit és általában apróra vágva adok hozzá vagy lila hagymát vagy metélőhagymát vagy póréhagymát.  
• Ha nincs kedvem éppen a nyers zöldséghez, akkor megpirítom őket olíva olajon. Vékonyra vágva, 2 percig pirítom őket. 
• A szezámmag mondjuk, hogy nálam már szentírás és én általában szójaszószt is használok.
• A nyers lazacot vagy tonhalat a következőkkel szoktam helyettesíteni; lágy tojás, tonhalkonzerv, szaftosabb hús (pl. csirkecomb). Ha van otthon nyers hal, azzal tényleg szerintem brutál jó. Persze most olyan képet nem találtam, de az alternatívákra találtam képeket. 
• A nori lap is nagyon fontos nálam, ez az, amibe a sushit csavarják. Simán csak rákockázok a végén a tetejére egy jó nagy adagot. A nori lap, amely egyfajta szárított tengeri hínár, számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, amiért érdemes beépíteni az étrendbe:

1. Gazdag tápanyagokban: A nori lap rendkívül tápláló. Kiemelkedően magas az A-, C- és E-vitamin tartalma, amelyek antioxidánsokként működnek, segítenek a sejtek védelmében és az immunrendszer támogatásában.
2. Jódforrás: A tengeri hínár egyik legfőbb tápanyaga a jód, amely létfontosságú a pajzsmirigy megfelelő működéséhez. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, a hormontermelést, és az energia szintjét, így a nori fogyasztása segíthet fenntartani a hormonális egyensúlyt.
3. Magas ásványianyag-tartalom: A noriban sok ásványi anyag található, például vas, kalcium, magnézium és cink. Ezek fontosak a csontok, az izmok, és a szív- és érrendszer egészsége szempontjából.
4. Alacsony kalóriatartalom: Egy nori lap rendkívül alacsony kalóriatartalmú, de tápanyagokban gazdag, így ideális választás, ha egy könnyű, de tápláló ételt szeretnél fogyasztani.
5. Fehérje: A nori viszonylag magas fehérjetartalommal is rendelkezik a súlyához képest, így hozzájárulhat a napi fehérjebevitelhez, különösen vegetáriánus vagy vegán étrend esetén.
6. Omega-3 zsírsavak: Tengeri eredete miatt a nori omega-3 zsírsavakban gazdag, amelyek jótékony hatással vannak a szívre és az agyra. Az omega-3 segít csökkenteni a gyulladásokat és támogatja az agyi funkciókat.
7. Rosttartalom: A nori tartalmaz némi élelmi rostot, amely segíti az emésztést, szabályozza a vércukorszintet, és hosszabb ideig fenntartja a jóllakottság érzését.
8. Antioxidánsok: A nori antioxidánsokban gazdag, beleértve a karotinoidokat és más fenolos vegyületeket, amelyek segítenek védeni a szervezetet az oxidatív stressz ellen, és hozzájárulhatnak a krónikus betegségek megelőzéséhez.

Ez az egész "poké bowl" tál még gyorsabban működik, ha van előre kifőzött rizs a hűtőben. Akkor aztán tényleg elég csak 10 perc és kész is van. 

Ez egy friss tojásos verzió, sült zöldségekkel. 

Itt konzerv tonhalat használtam és friss zöldségeket, ittam hozzá egy bögre alaplevet.

Ez egy tényleg elég alternatív tál mert, olívával és sütőtökkel ettem. Valahol ott van alatta a rizs is. Ez egy jó nagy adag, szerintem valami kemény edzés után lehettem és mindent meg akartam enni, amit a hűtőben találtam. 

A poké bowl inspirálta az egyik kedvenc reggelimet is. Ha van kifőzött rizs a hűtőben rendszerit ezt reggelizem glutén helyett. Írtam már, hogy a hűtött rizs az rezisztens keményítőként funkcionál, ezért reggelire jól belövi a vércukrot ez a fajta reggeli glutén helyett. Mi itthon csak úgy hívjuk; tojásos rizs. A rizst ugyanúgy beízesítem, ahogy fentebb leírtam és rátolok tükörtojást vagy lágy tojást. Ha éppen nem rizs van behűtve, hanem quinoa akkor azzal is jó, sőt szerintem sok esetben sokkal jobb, mint rizzsel.  

A jó eső tudja, mikor jön el az ideje.

Tegnap a lányokkal a délutáni programunk az volt, hogy októberhez méltóan felöltöztettük a házat miközben a háttérben ment a Harry Potter. Később átváltottunk Halloween zenékre, forró csokiztunk, és a csipet csapat marshmallowt karamellizált.  

Ma délelőtt csend honolt, kint álmosítóan esett az eső és én nekiálltam tanulni. Előtte gyorsan meg is kerestem a telefonom, amit rendszeresen szanaszét hagyok a házban. Adtam rá hangot, mert átfutott az agyamon, hogy bármikor felhívhatnak a gyerekek miatt. Alig telt el 15 perc csörgött is a mobilom, hogy Cinusért menni kell, nem érzi jól magát. Semmi előjele nem  volt, de úgy tűnik a hatodik érzékem már érezte, hogy lesz valami. Így a mai terveim módosultak. Nem baj, jó ez így, itthon vannak már mindketten, pihennek, jól érzik magukat és én majd megint elmegyek később sétálni egyet.  

Tudom, hogy nem szeretik sokan ezt az időt, nekem az egyik legkedvesebb. Nagyon jól esik bentről nézni a kinti tájat, a rozsdásodó leveleket és nagyon jól esik nagyokat sétálni. Engem ez a fajta eső nem bánt, nem félek tőle, inkább vonz, hogy időről-időre kimenjek. A nyári, nagy hanggal érkező, veszélyes viharokat nem szeretem, mert beszorítanak a házban, ezt a fajta kellemes, állandó esőt kedvelem, mert bármikor ki tudok menni csak fel kell öltözni jól. 

A tegnapi sétám során csend honolt, emberekkel nem is találkoztam az utcákon pedig csak délután 6 volt. Imádom, hogy minden olyan pazarul színpompás és ezt még meg is szépíti az, hogy minden vizes. Így tegnap is, észrevétlenül egy közepesen erős esőben sétáltam egy órát. Vízálló ruházatba mentem, esernyőt is vittem, a fülembe szólt a jazz, olyan volt, mintha valami 90-s években készült Nancy Meyers filmben sétáltam volna. Mondanám, hogy ilyenkor lehet nagyokat gondolkozni, de igazából nem gondoltam túl sok mindenre. Érzéseim voltak inkább, hála, béke és egy adag hiányérzet is, mert néha ezeket az egyedül töltött perceket inkább nem egyedül tölteném. 

Aki nem szereti az esőt az se csüggedjen, mert eső után mindig eljön a napsütés. 

Merre is?

Lavírozóm ebben az új élethelyzetben, még nem találom teljesen a helyemet. Amikor már biztosan tudtam, hogy autista a Kicsi még annyira pici volt, hogy nem láttam hogyan fogunk ezzel élni és Gyesen voltam velem, nem is aggódtam rajta. Még most is nagyon kisgyerek, de már látom, hogy nagyjából a spektrumon hol helyezkedik el és ezzel kirajzolódott az, hogy a régi életem már nem fogom visszakapni. Egyértelműen látszott, hogy neki kell egy fix ember - vagyis én - aki a napjait terelgeti. Önállósodik, valamiben teljesen úgy teljesít, mint amit az életkora megkíván, de több mindenben segítségre van szüksége. Végül nem sok opció maradt, minthogy én maradok vele GYOD-on. Ez a gyermek otthon gondozási díj rövidítése és nem mindenkinek kaphatja meg. Ennek van egy elbírálási folyamata, amihez orvosi diagnózis is kell, plusz bizonyos kritériumoknak meg kell felelni. Egy pontozós rendszerben, ha összejön egy bizonyos pontszám, akkor meg lehet igényelni a GYOD-ot. Lehet mellette dolgozni maximum 4 órában vagy vállalkozóként, de akkor nem jár a teljes összeg, hanem arányosítva annyival kevesebbet lehet kapni. Őszintén szólva, aki GYOD-on van az nem azért vállalja ezt, mert nem akar dolgozni, hanem mert nincs más opció. 

Megpróbáltam azt a verziót, hogy nem kell a GYOD és dolgozom ezerrel. 2 év alatt be kellett látnom, hogy ebben akár tönkre is mehetek, mert egyszerre főállásban vállalkozónak lenni, közben vinni az itthoni dolgokat a Kicsivel már sok. Cinusra meg teljesen nem maradt időm és tényleg esett szét minden. A Kicsi miatt pedig csak a vállalkozás jöhetett szóba, az semmiképpen sem, hogy elmegyek dolgozni akár csak 4 órára. Nehéz ezt körülírni annak, aki nincs benne, de jól körüljártam a lehetőségeket és ki is próbáltam azokat, így jutottam el idáig. 

Az első időszak talán egy lázadás volt, hogy na én nem fogom feladni az egész életemet, én is pénzt fogok keresni, én is ugyan olyan leszek, mint a többi ember. Ez volt a tagadás, a düh és az alkudozás szakasza azt hiszem. A depresszió talán nem volt olyan mély és próbálok átlépni az elfogadás szakaszába. Azért nehéz, mert még a családban is van olyan, aki érezteti, hogy hát nekem mennyi mindent kellene még csinálnom és én csak itthon ülök. A képzésekre azért iratkoztam be, hogy legalább valami olyat is csináljak, ami lefoglalja az agyam, nem feltétlen azért, mert én abból fogok bizniszt építeni, bár sosem lehet tudni. Néha én is úgy érzem, hogy "csak itthon ülök", mert mindenki éli a karrier és egyéb sikereit, mellettem meg megy el az élet. Ezt a gondolatot kell valahogy átfordítanom abba, hogy elfogadjam, hogy most ez a helyzet és ezért talán nem vagyok kevesebb másnál. 

Nem is tudom mit akartam mondani ezzel a poszttal. Talán csak annyit, hogy még keresem a helyem, hogyan is leszek, hogyan békélek meg vele. A Kicsi nyilván nem hibás semmiért, ő egy csoda gyerek és nem tudnám nélküle elképzelni az életem. Biztos oka van, hogy így alakult, legalábbis szeretném ezt hinni. Nagyon szeretek a Kicsivel lenni, szeretem, hogy van időm Cinusra és lehet nem járok rosszabbul, mintha lehúznék 20-30 évet valami lélekölő irodában vagy mondjuk pedagógusként, óvónőként, mert ők sem kapnak ennél többet, ami valljuk be nagyon szomorú. Lényegében mivel nincs kiépített rendszer, nincs elég szakember, árnyékpedagógus, fejlesztő, ezért ez a szülő lesz egy személyben minden. Ez lett kitalálva arra, hogy nem létezik működő ellátás.

Feladatot én mindig találok magamnak vagy még csinálok is pluszban, de akkor is ez egy ilyen magányos lét, mert ezzel nem tudok hova kapcsolódni.

Hurrá Október!

Nekem a sütőtök az egyik fő őszi - téli szénhidrát forrásom. Tojáshoz, húsokhoz, halakhoz is rendszeresen eszem glutén helyett. Mikor megjelenik a sütőtök a piacon, akkor nagyon lelkes szoktam lenni. Ez az az időszak, amikor még lendületből megfőzöm a sütőtök levest. Később már csak bedobom a sütőbe a tököt és utána eldobozolva tárolom a hűtőben.
Szerintem egészen jó sütőtök levest tudok csinálni, mert még a gyerekek apja is megeszi, pedig ő nem szereti a sütőtököt. Most nem bacont tettem rá feltétnek, hanem pirított mogyorót és reszeltem hozzá egy kis juh sajtot, amit Hollandiából kaptunk. Elég pazar lett, de ha nincs juhsajt, parmezánnal is működik. Egy kis vegán tejszínnel is meg lehet bolondítani, aki eszik tejet, annak sima tejszínnel. 

Ma pedig kipróbáltam a sült körtét. Van az a fajta körte, aminek barna a héja és tud jó kemény lenni. Abból vettem 5 darabot és 1,5 órán át sütöttem 180 fokon a légkeveréses sütőmben. Előtte meglocsoltam némi mézzel és daraboltam rá diót. 

Nagyon-nagyon finom lett  így is, de én még megbolondítottam tálalás előtt. A mozsárban aprítottam hozzá  plusz diót, azzal megszórtam a tetejét és megint elővettem a juhsajtot, abból is reszeltem rá. Hozzá ittam egy natúr, jó citromos, cukormentes zöld teát és teljes volt a csodálatosság. 

Hogy ehetik-e cukorbetegek és IR-esek? Röviden; nem. Aki viszont betartja amit tanácsolok, pár hónap alatt lejön a gyógyszerről, stabilizálódik a vércukra, megtanulja a trükkjeim, amivel ellaposíthatja a vércukor görbét, annak bizony lehet ennie 1-1 ilyet és ez az egyik jutalom. Akinek nincs baja a vércukrával az nyugodtan eheti, ebből amúgy sokat nem lehet betolni, mert olyan édesség amiben azért van tápanyag és el is telíti a gyomrot. Azért nálam sem tökéletes minden. Mostanában nagyon úgy érzem vashiányom van, mert se májat nem ettem rendszeresen, vörös húst meg még kevésbé, ezért vettem egy patikai vas-folsav tablettát és hozzá a Gal laktoferrint, hogy jó helyre kerüljön az a vas. Lassan eljön nálam a raguk ideje is, akkor rámegyek a vörös húsra és a hentesnél vettem jó kis, paraszt májast, minden nap eszem egy keveset a vaspótlás miatt. Az az igazság, hogy ez a brutál izzadós nyár nagyon kivett belőlem is tápanyagot, mert nem tudtam enni és ugye maga a nagyfokú izzadás sem olyan jó. Még tanulni kell, hogy ekkora melegben hogyan is kell optimálisan étkezni. Azért valljuk be nem ehhez vagyunk szokva. Most viszont próbálom pótolni a tápanyagokat. 

Fizikai határ

Egy orvos gondolatait olvastam, aki azt írta, hogy 40 éves kora körül az emberek ott hibáznak, hogy fejben még sokkal fiatalabbnak érzik magukat, mint testben. Aztán valahol a tudat utoléri a testet 50-60 év körül, de addig feleslegesen szét van hajtva. Ezért a 40 év körülieknek azt tanácsolta, bánjanak úgy a testükkel, ahogy megérdemelné. Ez mintha nekem szólt volna, mert én hajlamos vagyok elfelejteni, hogy már nem vagyok 20 éves és, hogy a meglévő energiámat beosztással kell kezelni, hogy ne üssön vissza. Ráadásul már fiatalabb éveimben megtanultam magamról, hogy nem vagy élsportoló típus, több pihenésre és regenerációra lenne szükségem, mint amennyit engedek magamnak. Most ezt tanulom. 

Írtam róla már, hogy tudatosan álltam le az izomtömörítő sportokról (gyúrás, intervallumos bringa). Ez hozott bennem egy megnyugvást is kicsit, mert már tényleg sok volt egyszerre minden. Képes voltam elengedni, pedig nem könnyű, hiszen mindkét mozgásformának vannak jelentős előnyei. Viszont már láttam a tömörödést is, ami nekem nem tetszik és ez is segített abban, hogy átgondoljam mit is akarok és arra mennyi időm van. Attól, hogy csak a nyújtó sportokat csinálom (jóga, pilates, tánc) hamar láttam változásokat a vádlimnál szépen megnyúlt az izom, de a nagyobb izmokkal sokkal több munka van. A combomnál most kezdem látni, hogy kezdi felvenni azt a formát, ami már sokkal optimálisabb nekem. A felsőtest ennél még nagyobb munka, mert míg a lábaimat, csípőmet jól elnyújtogatom, addig szeretek megfeledkezni a felsőtestemről, mondjuk alkar-felkar, nyak vonalon, mert a törzsemet azért rendesen nyújtom. 

Hajlamos voltam minden nap nyúzni magam, de kezdtem érezni, hogy ez lehet nem lesz jó és nagyon igényelte a testem a regenerációt. Féltettem az elért hajlékonyságom meg jól is esett mikor már csináltam, de még lehet aznap este, de legkésőbb másnap úgy éreztem már magam, mint akit ledaráltak, ezért átgondoltam és változtattam. Most kísérleti stádiumban vagyok és figyelem mi történik. Hogy őrizzem a rugalmasságom van egy alap 10-15 perces kis napi jógám, ami inkább az átmozgatásról szól. Ellazít annyira, hogy két nagyobb jóga-nyújtás között ne essen ki a testem a rutinból, de ne is fárasszon le. Reggel csinálom, hogy "beolajazzam" magam. Köztes, pihenő napokon ezt szoktam megcsinálni vagy, ha nincs időm aznap jógázni. Eddig működik, mert a pihenés miatt nagyobb erő van bennem és úgy tűnik, mintha jobban fejlődnék. A pilates / smr hengerezés is kezdi megmutatni magát (a képen a nagy fekete henger). Arról is írtam, hogy a combom külső fele nagyon-nagyon fájt mikor hengereztem. Most már egész tűrhető, sőt már-már nem is fáj ami nagy fejlődés. Nekem ez a terület amióta az eszemet tudom fáj nyomásra. Az smr henert és a jógakereket (a képen a rózsaszín kerék) mindenkinek ajánlom még ha nem is jógázik, mert rengeteget segíti az ülő életmódot kompenzálni és még nagy erőfeszítéseket sem kell feltétlen tenni a használatukhoz. 

Megnyugtat, hogy látom, működik, hogy csak nyújtó sportokat alkalmazok mert vékonyodtam, de attól, hogy a saját testsúlyom tartom, azzal edzek izomvesztést se hozott még. Még a gyerekek apja és anyukám is megjegyezte, hogy vékonyabb lettem. Ehhez hozzátartozik, hogy valamennyit megint fogytam, de itt most inkább a nyújtás nyom jobban bele a dologba. 

Meg kell találnom a harmóniát a pihenés-mozgás között. A testem azt mondja az sem jó ha sokat kihagyok, de az sem jó, ha minden nap megtolom. Most van munkám a kertben, ez plusz fizikai terhelés. Ha hozom-viszem a gyerekeket az lépésben már 5000 körül van egy nap és itthon még biztos, hogy ugyanennyit ellépegetek a kertben vagy bent a házba vagy ha gyalog elmegyek még valahova. Nemsokára meglesz az okos órám és akkor jobban fogom látni számokban, de biztos vagyok benne, hogy nem pihenek eleget és túlstresszeltem a szervezetem, mert voltak erre jelek. Hát hiába, nem vagyok már 20 éves. Persze ésszel, de folytatom. Nagyon kíváncsi vagyok hosszútávon hova tudom nyújtani magam. Még az is lehet "növök" 2-3 centit. De jó lenne!