Cinust két osztálytársnője vállalhatatlan, trágár stílusban, több hangüzenetben megfenyegette és verbálisan bántalmazta. A fenyegetések között az is szerepelt, hogy módszeresen és élvezettel kivégeznék a kutyánkat - ezt két külön üzenetben is részletezték. Szerencsére Cinus nem hallotta ezeket az üzeneteket, mivel a telefonhasználatát figyelemmel kísérjük. A telefon épp nem volt nála, így nem is tudott reagálni a lányok üzeneteire - és paradox módon éppen ez a nem reagálás váltott ki belőlük ekkora gyűlöletet. Ez semmilyen szinten nem tekinthető normálisnak, és biztos vagyok benne: nem az én gyerekemben van a hiba.
Hosszan ki lehetne bontani a történet minden részletét, de röviden: ez nem az az eset, amit el lehet intézni egy "enyje-benyje, bocsánatot kérek" félmondattal. Ez súlyos. És ezt így is kell kezelni.
A fokozatosság elvét követve, lépésről lépésre haladok:
-
Először a szülők felé jeleztem a problémát.Sajnálatos módon semmiféle megoldási javaslat nem érkezett - sőt, visszatámadás, pánikrohamos zokogás és esküdözés lett a válasz. Ez nem megoldás. Ez menekülés a felelősség elől.
-
Ezért az iskolát is értesítettem, és kértem az iskolapszichológus azonnali bevonását. A hivatalos levélben a vonatkozó törvényeket is lehivatkoztam, és jeleztem, a bizonyítékokat bármikor a rendelkezésükre tudom bocsátani.
Ha érdemi változás továbbra sem történik:
-
Jogom van a bizonyítékokkal a területileg illetékes gyámhivatalhoz fordulni, mivel ez az eset súlyos bántalmazás és fenyegetés kategóriájába esik.
-
Emellett feljelentést is tehetek a rendőrségen. Kilencéves életkor ide vagy oda, a hatóságok kötelesek eljárást indítani. Ez nem letartóztatást jelent, hanem egy hivatalos vizsgálatot, amelybe az iskolát, a szülőket és a szükséges szerveket is bevonják.
És most itt vagyunk. Cinus nem hallotta ugyan az üzeneteket, de érzi, hogy valami nagyon komoly történt. Ő az, aki mindezt elszenvedte csak azért, mert nem reagált azonnal egy üzenetre. Nem kevés munka lesz helyreállítani a lelkét. De meg fogom tenni. Mert az én feladatom az, hogy tudja, nem az a hibás, akit bántanak, hanem az, aki bánt.
Nagyon sajnálom és maximálisan együttérzek veled. Nálunk az oviban (!!!!!) megy ez hónapok óta (nyilván kisebben - dehát banyek, 5-6 éves gyerekek, mi történik); le is ment egy nyugiovi program, de én teljesen kivagyok, hogy már az 5 évesem találkozik ezzel és szorong. Szülőik és fogadóórák hada van mögöttem; és fogalmam nincs, hogy mi a jó lépés. Kivenni, elhozni, világgá menni - mert a pedagógusok mind megerősítettek abban, hogy mindenhol ez megy és pont úgy vannak rottyon a gyerekek, ahogy az egész társadalom is. Iszonyatosan ijesztő ez az egész folyamat. Nem akarok boomer lenni, dehát bakker mi szerettünk oviba/suliba járni, életre szóló barátságokat hoztunk onnan - de a saját gyerekeimmel nem tudom, hogy mi lesz.
VálaszTörlésRemélem a kislányod lelke hamar “begyógyul”. <3
Nagyon durva, hogy már ilyen korban micsoda dolgok mennek. Ha nem lesz határ szabva, még ennél is jobban elszabadul majd a pokol.
TörlésÉn is drukkolok, hogy nálatok is jobb legyen a helyzet. <3
(M. Gray voltam, bocs a névtelenért)
VálaszTörlésÓ, jaj! És ezekkel a lányokkal fog találkozni holnap reggel a suliban? Rettenetesen sajnálom, de le a kalappal előtted, ezt pontosan így kell csinálni. Megdöbbentő, hogy "normál" szinten is ez megy, mert hogy a munkámban, azon már a szemöldököm sem rándul. Végtelenül kiábrándító és félelmetes a jelen helyzet minden szinten. :-(
VálaszTörlésIgen, holnap reggel suli ezekkel a lányokkal. Egyébként megtudtam a lányomtól, hogy szemtől szembe semmi ilyen nincs, ez az interneten megy és ott nyomják ezeket.
TörlésTeljesen ledöbbentem. Lépj is mindenhol, ahol kell! Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy két kisváros iskolájába járt a gyerek általánosban és gimnáziumban. Családias környezet, nem sok gyerekkel. Sokan nem értették, hogy végül miért döntöttünk így és miért nem a "nagyváros" iskoláit választottuk, ment a duma, hogy továbbtanulás szempontjából majd milyen nehéz lesz (nem lett) de számunkra sokkal fontosabb volt a biztonságos környezet, jó tanárokkal. Szerencsére jó volt az osztályközösség is mind a két iskolában, sosem volt nagyobb zűr, verekedés, csesztetés, csúfolkodás, összetartó kis csapat voltak. Jaj nagyon sajnálom! Remélem normálisan fognak hozzáállni azok, akikre tartozik és nem kezelik félvállról!!!
VálaszTörlésItt óriási az osztálylétszám és az egész iskolában vannak komoly problémák. Egymástól tanulnak. Nekem is megfordult most a fejembe, hogy lehet lassan váltani kellene egy kisebb létszámú sulira csak már azt se tudom hol lehetne biztonságban a gyerek.
TörlésMost itt válaszolok mindenkinek.
VálaszTörlésA helyzet jelenleg ott tart, hogy a két lány szülei azzal védekeznek, hogy "nincs idejük és energiájuk ezzel foglalkozni", illetve hogy "a gyerekek még csak gyerekek, nem bűnözők".
Szerintük én "túl nagy feneket kerítek az egésznek", és azt javasolják, hogy "engedjem el".
És pontosan itt van a probléma.
Mert ahelyett, hogy szembenéznének a helyzettel, inkább hárítanak, lekicsinylik a történteket, és megpróbálnak engem beállítani olyannak, aki "túlreagálja" az egészet.
Elképesztő ez a reakció! De persze mit vagyok megdöbbenve, ha normálisan reagáltak volna a szülők, akkor normálisak LENNÉNEK, és akkor nem lennének ilyen szörnyű gyerekeik. Te egyáltalán nem túloztad el, sőt nagyon higgadtan, okosan reagáltál. Zsófia
Törlés<3
TörlésDöbbenet!!-((( És ezek a lányok valószínüleg a szüleik miatt ilyenek, otthonról hozzák az agressziót, őket is bántalmazzák-( és ezt tudják tovább adni, így vezetik le a feszültségeiket... a szülők meg a homokba dugják csak a fejüket... azért kíváncsi leszek, hogy a suli mit lép?? Nagyon durva a helyzet már sokszor az óvodákban... már jó ideje tartom, hogy a gyerekvállalást is iq-hoz kellene kötni...
TörlésDe durva és borzasztó! Az én nagy fiam is 9 múlt, megyeszékhely kis állami családias sulijába jár, 18an vannak összesen , de náluk még senki nem telefonozik, az enyémnek se jut eszébe szerencsére. Kitartást!
VálaszTörlésA telefont itt is befagyasztjuk. Én többet ilyet nem szeretnék átélni és még az a szerencse, hogy a gyerek nem hallott belőle semmit.
TörlésA kislányok szüleinek ajánlom megnézésre az Adolecsence (Kamaszok) sorozatot. (Meg mindenki másnak is, bár kicsit lehozott engem az életről, ahogyan ez a bejegyzés is - mármint a tudat, hogy ennyire leszarom szülők vannak.)
VálaszTörlésEzt mind elmondtam a szülőknek is.
TörlésAz egyik anyuka láthatóan nem különösebben érdeklődik a dolog iránt, a másik pedig zokogva, fenyegetőzve üvöltözött, hogy az ő gyereke nem bántalmazó - mindezt olyan trágár stílusban, hogy egy kocsis is megirigyelhetné, miközben ott állt mellette a 9 és a 2 éves gyereke is.
A lényeg, hogy mindkét szülő szerint egyetlen dolguk van: megvédeni a saját gyereküket.
Szembenézni a problémával, felelősséget vállalni, megoldást keresni - na, ezt nem fogják megtenni.
Minden ilyen gyerek mögött a szülő a hunyó.
VálaszTörlésNálunk a Squid game nézés kapcsán hangzott el egy szülő szájából, hogy de hát az unokatesóknál látta a gyerek a sorozatot, ő mit tehetne ezzel...
A másik tipikus reakció a vicsorogva visszatámadás. Szóval a szülők többségével kár is próbálkozni, az iskola eszköztelen, látjuk, hogy milyen bénán kezelik az osztályfőnökök az ilyeneket.
A gyámügy jó irány, de egyrészt ezzel örök harag zúdul majd a fejedre, másrészt olyat is láttam már, hogy az iskolában bántalmazott gyerek családjára szabadította rá az iskola a gyámügyet, hogy biztos otthon van gáz.
Ne lepődj meg, ha nem az "igazság" fog győzni, hanem te kerülsz majd pellengérre, mert válsz, meg "az egyik gyereke is bolond" stb. Ne legyen így, de sok támogatásban, együttműködésben ne reménykedj.
Ezt én is lefuttattam az agyamba és más megoldáson gondolkozom. Teljesen eszköztelen az iskola az ilyenekkel szemben és ahogy írod az osztályfőnökök aztán pláne nem tesznek semmit. Ráadásul a szülők sem veszik komolyan és akkor ezzel is probléma van. Ah...tökre elegem van.
TörlésA gyámügyet úgy, hogy éppen most váltál, válsz egészen biztos messzire kerülném, nagyon meg lehet ezt szívni. (Amikor én elváltam pl. a legkisebb gyerekem védőnői kartonjára egy nagy piros felkiálltójelet raktak! Tökre kiakadtam ezen.)
TörlésNyilván nem akarom bevonni a gyámügyet, bár amilyen idegállapotokba került a két kislány nem ártana nekik valami erős megsegítés, de nem fognak kapni, mert a szülők tagadásban élnek pedig ők is látták, hallották az egészet...
TörlésDe ez ráadásul nem az az angol tagozatos osztály, ami szuper volt, és jól működött, örültetek, hogy sikerült átmenni?
VálaszTörlésDe ez az angol tagozatos "pedigré". Kiderült az, hogy jó osztályba kerültünk, véletlen szerencse volt. Azóta beszállingóztak új gyerekek, és minden romlik, mert nem kezelik. Ha kezelnék lehet megoldódna, de senki nem akar ilyenekkel foglalkozni. Se a szülő, se a pedagógus, se a rendszer. "Csak gyerekek" ez a szöveg, ez alatt azt kell érteni, hogy csak gyerekek nem kell velük foglalkozni.
TörlésSzerintem meg nem igaz, hogy "bezzeg a mi időnkben", dehogy. Az én időmben (pedig én majdnem 40 éve voltam 9 éves) is volt bántalmazás, engem is bántalmaztak többször is több iskolában is (mert váltottam iskolát is). Az egyik ilyen lány ráadásul addig barátnőm volt, aztán valami miatt megváltozott, és csak bántott, hetedikben volt olyan időszak, amikor minden áldott nap sírva mentem haza. És ebből a lányból aki amúgy az összes kicsit, első-másodikast is rendszeresen szekálta és kínozta, na belőle gyerekpszichológus lett!!
VálaszTörlésAmi max. változott, hogy a telefon meg az internet "mövé bújva" még könnyebb bántalmazni. De 9 éves gyereknek nem való telefon, főleg internetkapcsolattal.
Szerintem a lányok brutál szemetek tudnak lenni. Velem negyedikben három hónapig egy lány sem állt szóba, mert Peti belém volt szerelmes, nem Anitába. Anita pedig remek intrikai érzékkel elintézte a kiközösítésemet. (Pedig én nem is voltam Petibe szerelmes.) Ez mély nyomokat hagyott bennem.
TörlésA lányomnak csak itthon lehet telefont használnia, saját internetkapcsolata nincs. Egyfelől most még jobban beszigorítok, másfelől rendszeres "oktatást" tartok neki internetből és közösségi médiából. Meg kell tanulnia, mi hogyan működik – az iskolában erről sem esik szó. Nem tanítják meg, milyen veszélyek vannak, mit szabad, mit nem. A gyerekek meg a felnőttek is úgy élik az életüket, mintha a neten mindent lehetne. Eddig talán így is volt... de már nem sokáig és ideig - óráig tudom elzárni a nettől. Talán jobb ha felkészítem dolgokra.
Őszintén sajnálom. És mély döbbenettel olvastam. És pont pár napja beszélgettünk a munikahelyemen, hogy bizony régen is volt ilyesmi, és ha elkezdtek egy gyereket csúfolni az osztályba, előbbutóbb mind beleálltunk, de valahogy nem vettük ennyire véresen komolyan, és nem ment soha senki a végletekig vagy annyira szélsőséges dolgokig, mint amiről mostanság hallani, sem a csúfolódók, sem akit kikezdtek. Fura világ lett... :(
VálaszTörlés