A Netflixen fut ez a sorozat. Szerintem nagyon is érdemes megnézni annak aki még nem látta, bár lehet már mindenki látta, mert olyan nézettsége van, hogy ihaj. Ami nagyon érdekes, hogy nincs benne vágás. Egyik részben sincs, még belső vágás sincs. Volt olyan rész, amit 13-szor vettek újra, hogy sikerüljön. A egész stáb óriási. Az operatőri munka extrém jó. A színészi teljesítmények is nagyon nagyok. A főszereplő srác (Owen Cooper, aki a forgatás alatt 14 éves) biztos be fog zsebelni jó pár díjat, de van is miért. Utánanéztem, hogy például a vele beszélgető pszichológus egy ponton elrontja és facebookot mond instagram helyett. A kis srác kijavítja és megy tovább a jelenet anélkül, hogy kiestek volna a szerepből, ami azért fontos, mert ha elrontják kezdhetik elölről az egész részt. Ez biztos okozott extrém stresszt és kihívást. Filmszereplőknek nem megy olyan könnyen, hogy úgy csináljanak, mintha egy színházban lennének. Megszokták, hogyha kell 10 másodpercet is újravesznek ötvenszer itt ilyen opció nem volt. Mindenkinek tudnia kellett a dolgát, ezért is zseniális az egész.
Miközben néztem sokat agyaltam rajta, hogy jó, de ezt, hogyan csinálták? A drónos, ablakos részeket többször vissza is pörgettem, de a frugonos résznél is végig birizgálta az agyam az, hogy ezt így, hogyan nyomták le. A sorozat megnézése után érdemes megnézni azt is, hogy hogyan készült, mert külön élmény az egész. Hm... egyébként sokat megyek el a filmgyár előtt és mindig vágyakozva nézek be, hogy basszus nekem ott lenne a helyem.
Tegnap este kezdtem el nézni, valóban nagyon jó!
VálaszTörlésIgen, pont kisfiúk szüleinek való, akik még bőven a kamaszkor előtt állnak. Nagyon fontos rengeteget beszélgetni a gyerekkel, akkor is, ha nem fűlik hozzá a foga. Jó lenne kamaszkor előtt nem eljátszani a bizalmát. EEngem megdöbbentett az Andrew Tate-jelenség, eddig nem vettem komolyan, az inceleket sem, az internalizált nőgyűlöletet sem. Nagyon fontos sorozat, nem véletlen, hogy nem amerikai. (Zsófia)
TörlésBeleláttam egy férfi chatcsoportba, ahol rendesen el van gurulva a gyógyszer. Tipikus nyomingerek, akiknek nem jut nő, mert b@lf@szok. Akik csak sírni tudnak mindenen, hogy ők el vannak nyomva (brühühü), miközben olyan nőkről álmodoznak, mint Sydney Sweeney. Előtte még jó volt Scarlett Johansson is, de ő már kiesett a pixisből, mert „öreg”. :D Ebben a chat csoportban van idegbeteg meg több impotens és pornófüggő...
TörlésMondanom sem kell, hogy olyan csávókról van szó, akik után a nők az utcán még véletlenül sem fordulnak meg. De nem is ez a baj – nem lehet mindenki gyönyörű. Az agyukkal van a gond, ez sokkal nagyobb baj.
A világon először Új-Zélandon, 1893-ban szavazhattak a nők. Magyarországon pedig 1918 óta van választójogunk. Egyetemre – ha jól emlékszem – 1895 óta járhatnak magyar nők. Szóval alig száz éve kezdődött el valamiféle „felzárkózás”, és már most picsognak a férfiak. Mindenben utolértük őket, és ha kell, le is hagyjuk őket. Egy dolog van, amiben mindig is jobbak lesznek: a fizikai erő – amivel persze előszeretettel élnek vissza.
És ez megy most megint a világban: f@szméregetés és erőfitogtatás. Az egész rendszert férfiak találták ki, és ebben vergődnek ők. Nem bírnak viselkedni, minden az egojuk körül kering. Persze vannak kivételek, de a többség még mindig a toxikusan maszkulin kategória.
A lényeg maradt le; ilyen férfiak amúgy milyen fiú gyereket nevelnek? A Kamaszokban is azért az lejött, hogy apu azért leuralja anyut és anyu még az a régi fajta, aki szerint a férfi a "Úr" a háznál. Meg mikor a kisfiú nem jó a sportba, az apja "rá sem bír nézni".
TörlésIgen, pontosan! És nem ölelte meg egy olyan szituban, ahol nagyon kellett volna, ahol egy anya biztos megölelte volna a gyerekét. Pedig ez egy teljesen átlagos apa, és elég jó férj, ennél bőven vannak rosszabbak. Meg hát gondolom, az ő apja se volt egy példakép, az a generáció még kevésbé tudott kezdeni valamit a gyerekével. De nem is ez a lényeg szerintem, hanem, hogy nem beszélgettek vele, hanem egyedül hagyták az internettel. Zsófia
TörlésKedves Zsófia, én három kamasz (illetve az egyik már 18, tehát tul. felnőtt) fiút nevelek, és nem értek egyet veled. Azzal, aki éppen nem akar nem lehet beszélgetni, teljesen felesleges próbálkozás, amitől csak idegesítő szülő leszel, akivel aztán még kevésbé akar a gyerek beszélgetni. Viszont amikor akar, megnyílik, akkor készen kell állni minden pillanatban, mert mindig a legrosszabbakkor fog ez bekövetkezni, amikor éppen leadási határidő van a melóhelyen, vagy este 11 van, és már alig állsz a lábadon. Ilyenkor soha nem szabad nemet mondani. Sok közös programot kell csinálni, ahol tér és lehetőség nyílik az egymásra figyelésre, beszélgetésekre, és nincsenek kütyük sem.
TörlésAbban sem értek egyet, hogy teljesen átlagos apa és férj, hordozta a saját traumáit, amivel nem kezdett semmit. Szerintem ez az egyik legnagyobb tanulság, hogy nem lehetünk jó szülők úgy, hogy nem dolgoztuk fel a saját traumáinkat.
A "manoszféra" ebben az egész történetben inkább csak mellékszál, nem ez a lényeg, habár az ember az internetet olvasgatva sok ilyen frusztrált barommal találkozik, de ez a film nem erről szólt. Mármint szerintem. :)
Plusz ezt a fiút IS zaklatták. Éppen hogy lányok. Ezt sokan elfelejtik. Azon kívül, hogy otthon mit látott az apjától. MINDEN gyerekkel foglalkozni kell, nemtől függetlenül!! Ne felejtsük már el, hogy igen is vannak női bántalmazók is filmtől függetlenül. Kicsit egyoldalú gondolkodás amit ti is írtok .
VálaszTörlés"Plusz ezt a fiút IS zaklatták." - Igen és? Az egyik kislánynak meg szétküldték a fotóját és azon röhögtek. Sőt, kiderül amit mindenki tud; a kamaszok szemetek egymással és hazudnak a szülőknek. Itt az a kérdés, hogy ő miért ölt? Nézd meg azt a jelenetet mikor az apa rákérdez, hogy tényleg ő volt-e? A kis srác zseniális színész, mert egy nagyon halvány "mosoly", a szájának a jobb sarka picit mosolyra húzódik, de tényleg alig lehet látni és ezt így lenyomni, vágás nélkül... Ami még zseniálisabb, hogy "megcsillan", mosolyog a szeme (többször visszanéztem). Ebből én már arra következtettem, hogy ez a gyerek nem csak bántalmazott, hanem kicsit pszichopata és ezt nem vették észre a szülők. A későbbi alakításból is ez derül ki, hogy azért ez a mentálisan labilis személyiség 13 év alatt készült és ezt egy szülőnek fel kellett volna ismernie, hogy valami nem oké. Nem könnyű, én minden nap monitorozom a lányom már, mert ő is chatel a barátaival és külön "órákat" tartok az internetezésről, mert fogalma sincs és még nem érti milyen veszélyeket rejteget ha például szétküld, feltölt egy fotót is magáról. Nálunk az a szabály, hogyha fotót akar küldeni a barátainak előbb nekem megmutatja és én elmondom el lehet-e küldeni vagy sem. Meg is magyarázom neki, hogy miért igen, miért nem, de nem szégyenítem meg. Egyszerűen nem tudja még a következményeket felmérni, de azt érti, hogy én megvédem és segítek neki. Valószínűleg 13 éves korában már nem fogja magát ilyen könnyen adni, de addig remélem megtanulja, hogy miket mondtam neki. Egyébként beleolvastam a goup chatekbe is és nagyon durva milyen beszélgetések zajlanak ott. Az én lányom nem is érti, szokott jönni megkérdezni, hogy ez vagy az mit jelent. 9,5 évesek... Elvehetném tőle a telefont, de inkább megtanítom arra, hogy tudja a későbbiekben kezelni.
TörlésEzzel meg nem foglalkoztak a filmbéli szülők. El is mondják, hogy bement a szobájába a srác a gép elé és hagyták, de hát "mindenki ezt csinálja". Hát persze, addig sincs gond a gyerekkel... Szóval ez egy nagyon fontos problémát feszeget, hogy meg kell tanítani a gyereket a net veszélyeire azonkívül, hogy a suliban is elszenvedi a kamaszkort. Ugyanígy a drog és a szex amit át kell venni a gyerekkel és sajnos nem lehet megvárni vele a 13 éves kort. A filmbéli kisfiúval erről sem beszélnek, hagyják nőni, mint a gombát. Az, hogy a srác az apját kéri az anyja helyett felnőtt segítőnek nagyon beszédes...
"MINDEN gyerekkel foglalkozni kell, nemtől függetlenül!! Ne felejtsük már el, hogy igen is vannak női bántalmazók is filmtől függetlenül."- Bocs, de én nem látom, hogy bárki ennek az ellenkezőjét állította volna.
Hajam égnekáll, hogy még a Pelicot-eset után is jönnek azzal néhányan, hogy “nemmindenférfiilyen”, vagy hogy vannak női bántalmazók is. Ilyenkor mit gondolnak, akik ezt hajtogatják, vagy milyen világban élnek?
Törlés"Hajam égnekáll.." - Igen, nekem is. A világtörténelem során és most is minden nap bebizonyítják, hogy milyenek. Nyilván nem mindenki, de azért pont annyi van, aki szétcseszi a világot. Én kevés nőt ismerek, aki hazamegy, iszik 3-4 sört vagy bedrogozik és rendszeresen elpáholja a családját. Sok "apa otthon is van" ahova olyan apák mehetnek, akik menekülnek a bántalmazó feleségül elől...
TörlésMa már nálam valahol ott kezdődne, hogy akkor tedd ki a telefonod most azonnal, belenézek és megtudom ki vagy cserébe én is megmutatom. Szerintem 10/8 pasi nem merné megmutatni és nem azért, mert vannak rajta pornó képek....az már ugye kit érdekel, alap.
Hála az égnek az én fiam nem ilyen. Nincs olyan telefonbeszélgetés, aminek a végén nem úgy köszön el, hogy szeretlek anya/apa. Nem múlik el hét, hogy ne vigyen virágot a barátnőjének. Mindent amit kap megköszön, utálja a veszekedést, nem érdekli ki milyen menő ruhában vagy kocsival villog. Kerüli a konfliktusokat. Én csak jókat hallok róla minden elfogultság nélkül mondom, bárkivel is beszélek. Pedig azért mi is átmentünk a kamaszkoron, volt buli is, meg piálás részegségig is kétszer, nyilván ki kellett próbálni, de mindent azonnal meg és átbeszéltünk tabuk nélkül. És ami a legjobb, hogy rengetegszer kikéri a véleményünk dolgokról, még akkor is, ha a végén másképp dönt. Remélem így is marad a kapcsolatunk is és ő is. (azt meg még inkább remélem, hogy ha gyereke lesz, akkor majd ők is ilyen jól fognak együtt működni)
VálaszTörlésmost olvasom Gordon Neufeldtol a Hold On to Your Kids-t (asszem A csalad ereje a cime magyarul), es neha felhuzom a szemoldokom, mert parszor mintha egy zsembes oregember irta volna, aki utalja az elmult 60 ev zenejet🙈, de vannak benne nagyon jo, nagyon hasznos gondolatok arrol, miert szukseges, hogy a gyerekek, meg a nagykamaszok is, elsosorban a szuleikhez es biztonsagos felnottekhez kotodjenek, es ne a kortarsnyomas utan menjenek (es a biztonsagos kotodesert a felnottnek kell tennie, nem a gyereknek kell megdolgoznia erte). ir a bullyingrol, korai szexrol, fuggosegekrol, es nagyon jol ra lehet huzni a gondolatait a sorozatra. igazabol (ezt is) tanitani kellene, mert nem evidencia, sot: egesz tarsadalmi berendezkedesunk a kortarsorientacio fele tolja a gyerekeket (ez nem azt jelenti, hogy le legyenek baratai, hanem hogy szulokent olyan eletet eljunk, olyan peldat mutassunk, ugy gondozzuk a szulo-gyerek kapcsolatot, hogy legyen bizalma odafordulni. persze meg nincs kamasz gyerekem, en szinte nem is voltam kamasz, tesom lazadt helyettem is🙈, szoval ki tudja, mi lesz, de remelem, a sok kisauto-tologatas stb. meghozza majd a gyumolcset ❤️🤞)
VálaszTörlésIstenem, ha ez ilyen egyszerű lenne. :)) Nekem viszont már az összes gyerekem kamasz, vagy felnőtt. Egyrészt szerintem óriási tévedés azt hinni, hogy a gyereket azzá formáljuk amivé csak akarjuk, és, hogy ez tényleg ennyire csak rajtunk múlik. Ez egyrészt jó is, mert nem lehet mindent a szülőre nyomni (szerintem borzasztóan nyomasztó és borzasztóan nem előrevivő, hogy még azzal is ártottál a gyerekednek, hogy a te anyád mit evett a veled való terhessége alatt), másrészt rossz is, mert nem tudsz mindent te kézben tartani. A gyerek nem egy fehér, üres lap, amire azt ír az ember, amit csak akar. A gyereknek biza vannak örökölt tulajdonságai, és csak ennek a keretén belül tudod terelgetni, ha sikerül. Vannak gyerekek, akiket jobban lehet terelgetni, másokat meg sokkal kevésbé lehet. Az én kamaszaim sem csináltak (eddig legalábbis) semmi extrém dolgot és hülyeséget, de mondjuk látszik az óriási különbség, hogy az első kettő leszarja a kortárs nyomást, míg mondjuk a harmadik életében ez sokkal fontosabb szerepet játszik, mert ő teljesen más természetű emberke. És az is látszik, hogy a kortárs nyomást leszaró gyerekek viszont sokkal magányosabbak, kiszorulnak, és ez viszont rosszul hathat rájuk. Szóval ez elméletileg tök szép, nem mindenki viseli el. Én sem voltam lázadó, hülyeségeket csináló kamasz, viszont rettenetesen kívülálló igen, és borzasztóan magányos igen. Aztán az egyetem alatt megtaláltam a saját társaságomat, de addig ugye épségben el kell jutni. :) A lányom (most 20 éves) is teljesen kívülálló, a nagyfiamnak azért van barátja, de nem a suliból, ott ő is eléggé kívülálló.
TörlésRáadásul a kamaszkor pont, rohadtul pont nem arról szól, hogy a szülő, vagy bármely felnőtt ("öreg") legyen a példa, soha nem is volt így, ezért tudott a világ előrehaladni, mert az új generáció mindig megkérdőjelezte a régi generációk nagy igazságait.
Azt én is fontosnak látom, hogy a gyerek merjen a szüleihez fordulni, ha bajba kerül, de, hogy mindennel a szüleihez forduljon egy nagykamasz? :)) Hát az szerintem ez irreális, és nem is lenne jó, mert akkor hogyan valósul meg a gyerek leválása a szülőről??
Én inkább bízom abban, hogy ha "normális" (kinek mi az) körülmények között nevelődött fel, akkor talán a barátai is "normálisak" lesznek, olyanok között érzi majd jól magát, de, hogy egy nagykamasz mindennel a szüleihez forduljon, ez számomra elég rosszul hangzik...
Nem ismerem persze a könyvet, így lehet félreértelmeztem amit írtál, de nekem nem tetszenek ezek a gondolatok. :))
Mondom ezt úgy, hogy a három nagy 20,18 és 17 éves, és tényleg semmi zűr nem volt, egyik sem piál, még azok sem, akik megtehetnék már, korai szex sem volt, balhék sem, kábszer sem, nagy lázadások sem, bár vannak dolgok, amikben nem értünk egyet (világlátás), de ez így is van rendjén.
(Most jutott még eszembe, hogy ha mindenkit "kiszedünk" az ún. kortársnyomás alól, akkor szétesik az adott generáció. Nem inkább arra kéne törekedni, hogy a kortársnyomás jó irányokba vigyen?? Szintén eszembe jutott Kéri László, biztos ismeritek, politológus. VOlt egy műsora amiben az egész életét elmesélte, többek között a gyerekkorát is, aminek a lényege kb az volt, hogy magát nevelte fel igazából, a szülei mindenféle műszakokban dolgoztak, kb. 2 hetente volt együtt a család (akkor értek össze a műszakok), aztán el is váltak, ő az apjánál maradt, akinek a legnagyobb törődése az volt, hogy odaadta a heti reggelipénzt neki, gyak. az utcán nőtt fel. Aztán még sem lett belőle gyilkos, bűnöző, sőt. De ha megnézem az én szüleimet, anyám még állami gondozásban is volt, apámat a szülei volt, hogy egy teljes évre a nagyszülehez passzolták le vidékre, ami alatt kb. kétszer látogatták meg, de utána is rengeteget volt egyedül, és belőlük is normális ember lett. Ezzel nem azt mondom, hogy el kell hanyagolni a gyerekeket, mert ez nyilván sok fájdalom, sok sérülés, amivel aztán meg kell birkózni, de ebből látszik, hogy egyszerűen túlzás az a fajta teher, nyomás (ha már kortársnyomás.:)), amit a szülőkre pakolnak. Na most itt befejezem, mert ezt élőszóban lehetne jobban megbeszélni igazából. :)