No contact

Keresem a választ a miértekre? Miért velem történt ez, mit akar ezzel mondani nekem az élet? 

Amikor azt mondom, hogy engem meg tudnak találni emberek, főleg a hülyék, akkor nem túlzok. Most amúgy is azt az időszakomat élem, hogy előkerülnek a múltamból emberek, például a családom egy része, de mások is. Ha nagyon spiri akarnék lenni azt mondanám; valami karmikus időszakban vagyok, ebből tanulnom kell és akkor "megfejlődöm" magamat. 

Ez az egész sztori már nagyon furán kezdődött, a hatodik érzékem azonnal be is kapcsolt és nem küldött túl pozitív jeleket. (Első tanulság - amit már annyiszor, de annyiszor megfogadtam - a hatodik érzékemre hallgatni kell, mindig igazat mond.) Az egyik volt osztálytársam egyszer csak fura módon megjelent. Először nem is reagáltam a dolgaira, azt hittem csak véletlenül jelentkezett hiszen +20 éve nem is beszéltünk egymással. Mikor már harmadszor történt ugyanaz, megkérdeztem tőle, hogy akkor mi a helyzet, segíthetek-e valamiben? Éreztem, hogy ezt hanyagolni kellene, de tényleg valami segélykiáltást is éreztem mögötte és mivel pici korunk óta ismerjük egymást gondoltam mi baj lehet belőle? Ezzel el is kezdődött a kálvária. 

Először szépen végigvettük a régi szép időket bár már ott is voltak gyanús jelek amiket nem értettem. Ha visszakérdeztem ezekre, akkor nem kaptam választ, de arra gondoltam, hogy már nem is ismerjük egymást, nem érthetem minden szófordulatát, minden utalását. Egy ideig nyugalomban, időről-időre zajlottak ezek a kis beszélgetések, amikor is fordult egyet a helyzet és elkezdődött a love bombing. Aki nem ismeri a kifejezést annak mondom, hogy ez a "szerelmi bombázás". Igazából indok nélkül valaki ezerrel nyomul. Indok alatt azt értem, hogy például akivel 25 éve nem járok egy suliba és nem is beszéltem vele, nem látott fizikálisan az a semmiből miért kezd el imádni és idealizálni? Igyekeztem leállítgatni a dolgot, de kezdett kicsúszni a kezeim közül, mert ő csak jött és jött. Próbáltam rájönni, hogy mi lehet a háttérben? Abban szerintem nem tévedtem már az elején sem nagyot, hogy segítség kellett neki, egy menekülés és ezért kitalált magának. Mert valahogy engem társított a gyermek évekkel és akkor éppen én voltam neki a szerelme, ezért eshetett rám a választás. Bár mondott olyat, hogy az elmúlt sok évben "figyelt". Azért na. Nekem eszembe sem jutott, ő meg figyelt engem? Akár még romantikus is lehetne, de nem az. Valamiért most érezte elérkezettnek az időt, hogy színre lép úgy, hogy amúgy házas és van gyereke. 

Persze rossz a házassága, unatkozik, blablabla, klasszik történet és ezekre nyilván olyan tanácsokat tudtam adni, hogy váljon el ha nem jó, de én rám ne számítson, nem kavarok be más családoknak meg amúgy is. Persze "megértette", de igazából nem és ment tovább a nyomulás. Próbálta a legjobb formáját hozni - ez utóbb derült ki számomra - próbálta magát összeszedni, próbált "normálisnak", felelősségteljesnek látszani és ebbe megroppant. Na, de miért? Először csak az utalásokból, később pedig a gátlástalan megjegyzéseiből rájöttem, hogy valamit használ és, hogy ez a valami "az élete része, nem kell aggódni" és "kézben tudja tartani". Hamar ki is derült, hogy @mfet@mint és nem is keveset, ráadásul +10 éve. Az azért kemény. Nem vagyok a téma szakértője, de utánanéztem, hogy elég rendesen bomlasztja az agyat, skizofrén tüneteket okoz és mielőtt elolvastam volna ezeket már Serbinek mondtam, hogy szerintem skizo a srác, mert egyszer már volt dolgom ilyen emberrel. Ez, hogy valaki a semmiből "kitalál magának" és hozzám társít olyat ami nincs, ráadásul ehhez megszállottan ragaszkodik nagyon gyanús volt. Hogy tényleg az-e azt ugye én nem tudom megmondani, de hogy a szer csinál ilyen tüneteket és ő hozza is az fix. Nem véletlenül járok lokátorral futni és szólok anyuéknak és Serbinek mikor indulok. Az erdős részre már be sem járok csak ott futok, ahol végig emberek vannak. 

Mert, hogy egyszer csak megjelent a házam előtt. Ugyanezt csinálta a másik skizo is anno. Nem lakik tőlem messze még csak nagy távot sem kellett megtennie. Nagyjából egy órát beszélgettem vele, de hát látszott rajta minden. Régen, még a húszas éveinkben is, ő egy nagyon jó pasi volt. Szépfiú. Amúgy is az iskola sztárja volt. Imádták a csajok. Az omega srácok is körül rajongták, ő volt tényleg A menő srác. Most pedig? Hát ez már oda lett... Miközben bájcsevegtem vele nem tudott megállni egy percre sem, ide lépett - odalépett, persze ez még lehetne az izgalom meg mondjuk a hiperaktivitás jele, de amikor olyanokat mesélt, hogy néha "árnyakat lát", mintha "bogarak másznának elő", akkor azért nem voltam nyugodt. 

A további sztori is tankönyvi, egyszer csak elkezdett ingadozni a rajongása, aztán eltűnt. Ilyenkor akár fel lehetne lélegezni, de nem voltam nyugodt. Láttam, hogy letörölt az ismerősi közül, de nem blokkolt. Na mondom eljutottunk a következő szakaszba amikor már nem imád, nem idealizál, hanem a semmiért gonosz lettem a szemében és majd ha ő úgy gondolja visszatér, de akkor lehet már hibáztatni fog és nem imádni.  

Volt egy hét csend, éppen kezdtem megnyugodni amikor is a feleség megkeresett és tudni akarta mi történt kettőnk között. Azt rögtön mondta nekem, hogy ne vegyem támadásnak a kérdéseit, de a sráccal óriási gondok vannak és éppen ezért akarja tudni. Vettem észre ezeket a gondokat és rögtön mondtam, hogy én nem feltétlen engedném egy kisgyerek közelébe. Szóval a feleség elmondta, hogy a srác függő (erre rájöttem), hogy most megy elvonóra, mert segítséget kért. Hm, hm.... én ebben nem hiszek, ez csak valami tűzoltás lehet a részéről, elhiteti a családdal, hogy változni akar, de csak a seggét menti. Ráadásul itt nem csak függőség van szerintem. Azt is megtudtam a feleségtől, hogy a srác külön kiemelt engem, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy velem beszélgetett, de csak ennyit mondott többet nem. Mondom remek. Mindent nem mondtam el a feleségnek, van neki elég gondja, de a skizofréniát felvázoltam vagy akár lehet borderline vagy "csak" a cucc, de hogy legyenek óvatosak, mert ez így nagyon nem normális és lehet ő már hozzászokott az ilyen epizódokhoz, de ez ultra gáz és veszélyes. Persze a feleség elkezdte idealizálni a srácot hirtelen,  hogy "azért ő adta neki a gyereküket" (he???), hogy régen mennyire szerették egymást és a férfiak amúgy is csak férfiak (he???) és még sosem csinált ilyet bár régóta függő. Jaj anyám... Azt is elmondta nekem, hogy az is igaz, hogy ők csak együtt élnek, nincs köztük semmi évek óta és, hogy szerinte féltékeny rá a srác, mert "ő a család feje", "ő jól viszi a saját bizniszét" a srác meg nem és ebbe is megborult. Végül arra jutott, hogy ez a dolog csak megerősítette az ő kapcsolatukat, mert a srác kitekintett és mégis a feleségét választotta. Pffff... aki ilyen tagadásban él azzal nem tudok mit kezdeni, de nem is akartam csak mondtam, hogy oké, meg drukkolok nekik, de engem hagyjanak már ki ebből és felejtsenek el, köszi. A beszélgetésünk utána blokkoltam a srácot, tiltottam és remélem ennyi volt. Remélem elfelejt, kidolgozott magából és keres másik megszállottságot. 

Az biztos, hogy én egy idealizált kép voltam számára és ennek az idealizált valakinek próbált volna megfelelni, egyre durvábban nyomta magába a cuccot és ez is vezetett a teljes széthulláshoz. Az, hogy valóban elmegy-e az elvonóra nem tudom, de egy-két pszichiáternek mindenképpen látnia kellene és gyógyszereznie. 

Ki sem tettem a lábam, el sem mentem itthonról és házhoz jött az őrület. Nem értem miért talált meg? Mit akar ezzel nekem mondani az élet? Az biztos, hogy hallgatnom kell a hatodik érzékemre, jól átgondolnom kinek segítek vagy inkább kivel állok szóba még ha régi ismerős is. Nagyon remélem, hogy ezzel vége is a történetnek. Az utóbbi hetekben nagyon rosszul aludtam, zaklatott voltam. Esténként nyolcszor megnéztem, hogy bezártam-e mindent, lehúztam-e az összes redőnyt. Minden zajra felébredtem.... szóval nem voltam nyugodt. Ma éjszaka sikerült viszont életem legjobb alvása vagyis mióta megvan az óra ilyet még nem aludtam. 81 perc mély alvás, nálam ez rekord. Talán a növényibb étrend és nyilvánvalóan a futás is hozzásegített. A futás nagyon sokat segít, mert nem vettem ezt olyan könnyen. Eleve érzelmileg nehéz időszakon megyek keresztül, de most rendesen meg lettem zavarva ezzel is. Amikor futok kikapcsol az agyam és utána is elég sokáig zenben vagyok. Hát ilyenek történnek velem... 

Ps: Minden függő mellett ott egy társfüggő, minden nárcisztikus mellett ott egy társfüggő...