Itt vagyok

De rég nem írtam.

Pedig sok dolog történt. Igazából állandóan van valami, és nem is értem, miért van ez így, de elrepülnek a napok. Például soknak találom a nyári szünetet, de gondolom, kettőt pislogok, és itt lesz a szeptember. És akkor meg is ragadom az alkalmat, hogy elmondjam: nincs többé ovis gyerekem, most már mindkettő sulis. Durva. Öregszem, ők meg nőnek.

Gondolkozom, miről kellene még beszámolni, ami igazán izgalmas.

• Az építkezés már lassabban megy, mint tavaly. A ház tető alá került még tavaly késő ősszel, most a nyílászárók bekerültek, és most jön a villanyszerelő. Ennek örömére ki kellett találni, hogy hány konnektor, lámpa legyen. Elsőre nem tűnik olyan nehéznek, de aztán kiderült, hogy a fél életemet el tudom ezzel tölteni. A biztonság kedvéért jó sok konnektor lesz.
  
  
• A tanfolyamok közül az egyik már lement. Hát... nem fejtem ki teljesen a véleményem inkább. Egy biztos: voltak benne hasznos részek, inkább kevesebb, mint több. Mivel ezzel úgysem akartam semmit kezdeni, csak a Kicsinek segíteni, így egynek jó volt. A másik tanfolyamra most kapcsolok rá, mert én azt gondoltam, mindent tudok egyszerre csinálni, de kiderült, nem. Szerencsére nem volt gond, hogy kicsit halasztottam.
  
  
• Lettek új szomszédaim, ezért szombatonként reggel hétkor indul a felújítással járó zaj. Imádom. Egyébként velem egyidős párocska költözik a szomszédba, eddig jó fejek, és a srác mindent is meg tud csinálni. Ezért megszületett az egyezség, ő átjön, ha valami férfimunka van, én pedig megtervezem és megcsinálom a kertjüket. Mert ugye látták a miénket, és azt mondták, hogy ők is ilyet akarnak. Egyébként ma pont kaptam egy kézfogásos hátbaveregetést a kert miatt, hogy mennyire "szuper", és mostanában akárki idejön, azt mondja, hogy wáó. Most már kezdem én is azt gondolni, hogy azért egészen szépen összeraktam.
  
  
• Próbálok ésszel sportolni, de azért hajtom is a dolgokat. Futni nem voltam egy ideje, mert 30 fok körül nekem eléggé megugrik a pulzusom, és nem akarom felesleges stressznek kitenni a testemet. Viszont a jógában azt hiszem, szintet léptem. Most már fejenállásokat, kézenállásokat, spárgát, hidat stb. próbálgatok. Ezek egyébként úgy néznek ki, hogy többféle alapozó gyakorlatot kell hozzá csinálni, és lépésről lépésre lehet felépíteni. Van olyan ászana, ami 5 hónap alatt talán összejön, szóval ezek nem kapkodós dolgok, cserébe itt már a heti 5-6 alkalom az alap, anélkül nem tudok fejlődni. Ez kezd meglátszani az alkatomon is, egyre „jógásabb”. Elég sok zsírt vesztettem, de még mindig kell... Egyszerűen a combom és a fenekem nehezen engedi el a zsírt, ez egyébként az alkatomból adódik. A felsőtestemet előbb formába tudom hozni, mint az alsót, de már azt mondom, augusztus végére látni fogom a finish-t. Már, ha létezik ilyen, mert utána tuti szálkásabb meg mit tudom én mi akarok majd még lenni. A jóga mellett még táncolok, hogy valami kardió is legyen. Most például Cinussal tanulunk egy koreográfiát, ha már itt a nyári szünet.

Most ennyi jutott eszembe, ami talán érdekes lehet. Úgyis nyáron uborkaszezon van azt mondják...